Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

1079. szám. 55 letétbehelyezés történik, vagyis a kérelem előterjesztésekor, még ismeretlen. Igaz ugyan, hogy három év bármely időponttól számítva is ugyanannyi idő, de a kérelem előterjesztése és a bírói határozat hozása közötti időben lejáró kamatot a kérelem előterjesztésekor még nem lehet hátralékosnak tekinteni. Ezért a javaslat a kamatok kiszámításában a kérelem előterjesztésének időpontját mondja irányadónak. 3. A bizottsági szöveg szerint a felmondási jogosultság bekövetkezése már elég a letétbehelyezésre és nincs szükség a felmondási idő leteltének bejárására. Ez a hitelezőre nyilván sérelmes. Nem volna azonban célja a még csak felmondható követelés tekintetében külön felmondási eljárás rendszeresítésének. A javaslat a hitelező érdekeit kellőképen megvédve látja azzal, hogy megkívánja a felmondási időre járó kamat letétbehelyezését is. Minthogy a tulajdonos a követelés megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a kérelem előterjesztésekor teszi meg, a javaslat a kamat szempontjából jelentős felmondási időt a kérelem előterjesztésétől számítja. 4. A javaslat a letétbehelyezett összeg további sorsa felől is rendelkezik, s megengedi a tulajdonosnak a letétbehelyezett összeg visszavételét akkor, ha ai hitelező joga a letétbehelyezett összeg visszavételét akkor, ha a hitelező joga a letétbehelyezett összegre harminckét év eltelte folytán megszűnt. Ez a rendelkezés a bírói készpénzletétekre vonatkozó fennálló jogszabályokkal nem ellenkezik, mert a bíróság a letett Öszseget a harminckét évi határidő alatt csak a hitelező jelentkezése esetében utalja ki, ha pedig a hitelező e határidő alatt nem jelentkezik, a letevő kezéhez utalja azt vissza. Ez az eset tehát nem azonos azzal, amikcr a fél a kiutalt letéti összeget nem veszi át és az az elévülési idő lejártával az államkincstártól többé nem követelhető. 16. §. (47.253/1897. I. M. sz. rend., I. 900. §., Tj. 686. §., Bsz. 688. §.) A felhívási eljárásnak másik esete t. i. az, amikor a telekkönyvi bejegyzés óta eltelt hosszú idő folytán feltehető, hogy a követelés már megszűnt, jogunkban a határőrvidéki betótszerkesztéssel kapcsolatban fordult elő incidentalis intézkedés alakjában. A polgári törvénykönyv valamennyi szövegében előforduló intézkedést a javaslat azzal az eltéréssel tette magáévá, hogy a határidőt a fennálló jog elévülési határidejével egyezően állapította meg és a felhívási eljárást éppen úgy, mint az előbbi §-ban, arra az esetre is kiterjesztette, ha a hitelező ismeretlen helyen tartózkodik. Ez a rendelkezés fontos gyakorlati szükségletet elégít ki, mert a telekkönyvekben nagyon sok olyan régi tehertétel van, amelyek fenn nem ailása egészen nyilvánvaló és a tulajdonosnak nincs módja azok töröltetésére, hacsak az ismeretlen helyen tartózkodó hitelező esetleg ismeretlen örökösei elleni per útját nem választja. Ez az út pedig különösen a régi pénztartozások elértéktelenedése folytán a tulajdonosra aránytalanul költséges volna és így a 16. §. rendelkezése nélkül nem lehetne remélni, hogy a telekkönyvi állapot & valóságos helyzethez közeledjék. 3. A jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása és rendelkezés a megszűnt jelzálogos követelés ranghelyével. . Az .itt következő §-ok szabályait — amint már az általános indokolásban is említettem — a közelmúltban a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről szóló 1925 : XV. törvénycikk általános érvénnyel a polgári törvénykönyv előmunkálatai alapján már törvénybe iktatta. A javaslat ezeket a rendelkezéseket a teljesség érdekében öleli fel. Ezzel