Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

1079 szám. 47 Itt említem meg, hogy az eddig használatos »forgalmi jelzálogjog« kifejezést azért kellett az egyébként is teljesen megfelelő »közönséges jelzálogjog« kifejezéssel helyettesíteni, mert a javaslat rendelkezései mellett éppen ez a jelzálogjogi forma lesz a legkevésbbé forgalomképes és így az eddigi elnevezés visszásán hatna. Mint elnevezésbeli újítást már most megemlítem a biztosítéki jelzálogjogról szóló második fejezetben szereplő »keretbiztosítéki jelzálogjog« kifejezést is, amelyre a biztosítéki jelzálogjog eddig is gyakorlati jelentőségű formájának szabatos megjelölése céljából azért volt szükség, mert a javaslat a biztosítéki jelzálogjognak is több típusát ismeri. A már korábban felmerült »hitelbiztosítéki jelzálogjog« megjelölés azért nem megfelelő, mert a biztosítéki jelzálogjognak ez a típusa nem mindig áll hitelviszonnyal kapcsolatban, hanem pl. óvadék jellege is lehet. A javaslatnak még nem említett harmadik fejezete a telekadósságot, negyedik fejezete pedig együttesen a jelzálogadóslevelet és a telekadóslevelet szabályozza. II. Részletes indokolás.*) Első fejezet. Közönséges jelzálogjog. 1. Általában. A közönséges jelzálogjogra vonatkozó általános rendelkezések a jelzálogjog jogi természetét ós a jelzálogjog keletkezésének tárgyi feltételeit vagyis azt a kérdést szabályozzák, hogy mily követelés tekintetében keletkezhetik jelzálogjog és mi alkalmas jelzálogul lekötésre. 1. §. (Optk. 447—448. §., I. 852. §. 1., Tj. 650. §. 1., Bsz. 649. §.. 1.) A jelzálogjog tartalmát határozza meg. A [szövegezés szempontjából eltér ugyan a bizottsági szöveg megfelelő rendelkezésétől, de éppen úgy mint az, megfelel a jelzálogjog mai jog szerinti tartalmának. Feleslegesnek látszott külön kiemelni, hogy a jelzálog a telket »terheli«, mert ez abból, hogy a telekből kielégítést lehet keresni, természetszerűleg következik. A bizottsági szöveg az ingatlanból fizetés kötelezettségét állapítja meg a jelzálogjog tartalmául, ezzel egyszersmind azt is kifejezve, hogy az ingatlantulajdonos, ha csak dologi adós, egyéb vagyonával nem felel. A javaslat ezzel szemben nem az ingatlantulajdonos kötelezettségét, hanem — dogmatikai szempontból helyesebben — a jelzálogjog jogosultjának jogosítványát határozza meg és őt a telekből — a jelzálogból — nem másból kielégítés keresésére jogosítja fel. Eltérve a bizottsági szövegtől, a javaslat nem kívánja meg, hogy a követelés határozott pénzösszegből álljon. A javaslatnak ez az álláspontja a Tkr. 64. és 65. §-ának megfelel, mert a 64. §. általános szabálya mellett a 65. §. világosan csak az olyan követelésre nézve kívánja a somma számszerű meghatározását, amely csak pénzben igényeltethetik és ezzel elismeri olyan követelés jelzálogi biztosításának lehetőségót, amelyet nem pénzben lehet követelni. A polgári törvénykönyv előmunkálatai pusztán azért ragaszkodtak a jelzálogjognál a pénzköveteléshez, mert a gyakorlat másfajta jel*) A részletes indokolásban minden egyes §-nál idézve van a fennálló jognak, a Ptk. első szövegének (I.), törvényjavaslatának (Tj.) és bizottsági szövegének (Bsz.) megfelelő rendelkezése.