Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1160. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

llfcO. szám. 463 1160. szám. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében.^ Tisztelt Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség 8.365/f. ü.—1925. szám alatt a budapesti kir. büntető törvényszék 10.445/B XIV. 1925. sz. megkeresésére Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a megkeresés szerint a »Népszava« című politikai napilap 1925. évi július hó 7-ik napján kiadott 149. számában »Románia és Magyarország« felírat alatt közzétett vezércikk tartalma az 1921. évi III. t.-c. 7. §-ába ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség tényálladéki elemeit tünteti fel. E cikk egyes részei szerint : »Amit eddig alkottak — t. i. a kormány — valamennyi törvényük a nép ellen irányult.« »A vidéki városokban és a falvakban teljesen a rendőri és a csendőri önkény szabja meg, hogy a magyar polgárok szabadsága meddig terjed. Különösen a falvakban lehetetlenek az állapotok, ott már nem is a szolgabíró, hanem a csendőr a legnagyobb úr, akinek beleegyezése nélkül még lélegzeni sem lehet.« »Csak egy kis érdekcsoport érezheti szabadnak

1 magát ebben a keresz'tény kurzusos országban, csak azok mondhatják magukat megelégedettnek, akik a születés és vagyon jogánál fogva és az állami erőszak segítségével azt tehetnek, amit akarnak.« »A kurzus nem törődik azzal, hogy ezt az országot Csonka-Magyarországnak kell nevezni, csak biztosítva legyen ebben a kis országban a kizsákmányolás korlátlan lehetősége. A meny országot ők is átengedték az angyaloknak és a verebeknek.« Minthogy a vád tárgyává tett cikknek csupán itt idézett kitételei is az 1921. évi Ül. t. c. 7. §-ába ütköző vétség jelenségének megállapíthatására mutatnak, s mivel a lap felelős szerkesztője a névtelenül megjelent cikk szerzőjét meg nem nevezte, ezért a cikkért a St. 35. §-a értelmében a sajtójogi felelősség Vanczák János felelős szerkesztő, nemzetgyűlési képviselőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a felelős szerkesztő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, s ezért javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyiben függessze fel. Kelt Budapesten, a nemzetgyűlés mentelmi bizottságának 1926, évi május hó 12-ón tartott üléséből. Fáy Gyula s. k., Herczegh Béla s. fe, a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója.