Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1145. Törvényjavaslat a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről

1145. szám. 439 mentuma s annak terén korszakot alkot. Minthogy kis nemzeteknél a múzeumoknak is messzemenő tudományos munkásságot kell kifejteniök, nekünk magyaroknak tudománypolitikai törekvéseinkben a fenti három típus mellé mint negyediket oda kell vennünk a múzeumot is. Az egyetem hivatása, hogy kutasson és a mellett tanítson ; a múzeumé, hogy kutasson és a mellett szemléltessen. A kutatási intézetben ellenben az ott alkalmazott tudományos személyzet már fel van mentve úgy az egyetemi tanítás, mint a múzeumi szemléltetés gondjai és fáradalmai alól azért, hogy egész munkakészségét kizárólag a tudományos kutatásnak szentelhesse. Ennek az intézménytípusnak legpregnánsabb képviselői a Vilmos Császár Társaság dahlemi kutatási intézetei, melyek éppen Harnack imént jelzett kezdeményezése alapján jöttek létre. Kis nemzeteknek intézmónyszervezósi kérdésekben pénzügyi okokból óvatosaknak kell lenniök. Éppen azért nekünk magyaroknak csak olyan tereken szabad külön kutatási intézetek létesítésére gondolni, amelyeken területünkből, klímánkból vagy egyéb sajátos viszonyainkból, avagy más különleges okból valami olyan specifikumunk van, mely felett éppen csak mi rendelkezünk. Minálunk az általános nagy diszciplínák terén az egyetemeknek és múzeumoknak kell a tanítás, illetve szemléltetés mellett a kutatási feladatoknak is megfelelni és külön kutatási intézet létesítéséhez különleges, mondhatni kivételes jogcím kell. így nekünk magyaroknak van egy nagy természeti kincsünk: Európa legnagyobb édesvizű tava : a Balaton. Ennek élettani átkutatása a magyar tudományosságnak speciális kötelessége. A Balatonnak és környékének allâtes növényvilága bő kutatási lehetőséget nyit meg, éppen azért a balatoni limnológiai állomás gondolata önként kiszélesedik a magyar biológiai kutató intézet koncepciójává, mely intézet céljaira a telket a rendkívül kedvező fekvésű Tihanyban már meg is vettem. Különösen ha sikerülni fog az intézetet akváriummal és terráriummal, továbbá a kísérleti állatok befogadására szolgáló kisistállóvál ós növényházzal kiegészíteni, úgy ez az alapítás nagy lendületet fog adni az élettani tudományoknak hazánkban. De még ha kezdetben meg is kellene maradnunk a limnológia szűkebb keretei között, ilyen intézménytől igen sokat várhatunk, mint azt a poroszok plőni, a dánok hillerődi és az osztrákok lunzi édesvízi élettani állomásának példája és eredményei mutatják. Másik magyar specifikum Eötvös Lóránt nagy találmánya, a torziós inga. Az Országos Természettudományi Kongresszuson köztetszósre is talált a kezdeményezés, hogy geofizikai kutatási intézetet létesítsünk, melynek az lenne első hivatása, hogy Eötvös készülékével a kísérleteket folytassa s azt tökéletesítse. Minthogy Eötvös elmulasztotta, hogy műszerére szabadalmat kérjen, annak gyártását külföldi cégek ragadták magukhoz s ha még tudományos munkáját sem folytatjuk mi magyarok, akkor az egész korszakos felfedezés lassanként elvész a magyar tudományosság számára s a külföld sajátítja ki azt. E mellett a geofizikai intézetben lenne elhelyezhető a szeizmológiai ós a földmágneses obszervatórium is; az első ugyanis a Nemzeti Múzeum két pincehelyiségében rendkívül kedvezőtlen állapotban van, az utóbit pedig Ogy alla val elveszítettük s így újjáallapításra szorul. íme két valóban specifikus magyar jogcím egy biológiai és egy geofizikai kutatási intézet létesítésére, melyek közül az első Tihanyban készül, a másodikat pedig a műegyetem melletti egységes természettudományi telepen, ennek a villamos vonalaktól legtávolabb eső, legnyugalmasabb részére tervezzük. A kutatási intézeteknek nálunk még ismertetésre és bővebb indokolásra