Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

28 1079. szám. lező megfelelő határidő kitűzésével felbivhatj a a tulajdonost, hogy a jelzálog helyreállításával vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adásával gondoskodjék a veszély elhárításáról. A biztosíték további jelzálogi fedezet nyújtásában vagy pénzösszegnek bírói letétbe helyezésében állhat. Ha a tulajdonos a felhívásnak a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, a jelzálogos hitelező a jelzálog tulajdonosa ellen a még nem esedékes jelzálogos követelésére nézve is kielégítési jogát érvényesítheti, hacsak a tulajdonos a veszélyt a megszabott módok egyikén utóbb el nem hárította ; viszont a tulajdonosnak is joga van a még nem esedékes jelzálogos követelést kielégíteni. Nem kamatozó követelést az esedékesség előtt oly összeg lefizetésével kell kielégíteni, amely a fizetés napjától az esedékesség napjáig járó törvényes kamataival együtt megfelel a követelés összegének. 33. §. Ha a tulajdonos vagy harmadik személy a jelzálogot rongálja vagy általában olyasmit tesz, ami a jelzálogi fedezetet veszélyeztető mértékben a jelzálog romlását idézheti elő, a jelzálogos hitelező a veszélyeztető cselekmény bírói eltiltását kérheti. A bíróság a jelzálogos hitelező kérelmére a veszély elhárítására szükséges intézkedéseket is elrendeli, ha a jelzálogi fedezetet veszélyeztető cselekményt a tulajdonos maga viszi végbe, vagy ha a tulajdonos harmadik személynek ily cselekménye ellen vagy valamely egyébként fenyegető kárral szemben a szükséges intézkedéseket meg nem teszi. 34. §. A jelzálogjog hatálya alá eső tartozékok romlása, rongálása vagy a rendes gazdálkodás szabályaival ellenkező eltávolítása, amennyiben a jelzálogi fedezetet veszélyezteti, a jelzálog romlásával vagy rongálásával egy tekintet alá esik. 35. §. Ha a jelzálogos követelést megosztják, a részjelzálogjogok ellenkező rendelkezés hiányában egyenlő rangsorban maradnak. A részjelzálogjogok egy másk özötti rangsorának megváltoztatásához a tulajdonos hozzájárulása nem szükséges.' 36. §. A jelzálogjog a jelzálog elidegenítését vagy további megterhelését nem gátolja. A hitelezővel kötött ellenkező megállapodás semmis. 37. §. A jelzálogjoggal terhelt , ingatlan tulajdonában beállott változás nem érinti a személyes adós kötelezettségét. Ha az új tulajdonos az átruházó irányában a jelzálogos tartozás átvállalására kötelezi magát, a személyes adós a hitelezővel szemben csak akkor szabadul, ha az új tulajdonos a tartozást átvállaló szerződést a jelzálogos hitelezővel megköti. Ha azonban a jelzáloga jelzálogos követelést teljesen fedezi és a jelzálogos hitelező az átvállalási szerződés kötése végett hozzá intézett ajánlat elfogadását alapos ok nélkül megtagadja vagy az elfogadás felől megfelelő határidő alatt nem nyilatkozik, a jelzálog új tulajdonosának joga van a hitelezőt a még nem esedékes jelzálogos követelésre nézve is kielégíteni ; az ezzel ellenkező megállapodás semmis 38. §. Jelzálogjoggal terhelt telek egy részének a jelzálogos teher átvitelével kapcsolatos lejegyzését a jelzálogos hitelező csak annyiban ellenezheti, amennyiben a lejegyzés a jelzálogi fedezetet veszélyezteti. Tehermentes lejegyzéshez a jelzálogos hitelező beleegyezése szükséges. Ha azonban a lejegyzendő részlet az egész jelzáloghoz képest oly elenyészően csekély, hogy a jelzálogi fedezet biztonságát a tehermentes lejegyzés egyáltalában nem veszélyezteti, a tulajdonos a jelzálogos hitelezőtől követelheti, hogy egyezzék bele a a tehermentes lejegyzésbe.