Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

26 1079. szám. arra, hogy meghatározott jelzálog­jogot a telekkkönyvben töröltetni fog és ezt a kötelezettségét a telek­könyvben az illető jelzálogjogra vonatkozóan feljegyzik, abban az esetben a törölt jeízálogjogi bejegyzés ranghelyével nem rendelkezhetik, sem e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenn nem tart­hatja. 22. §. Ha a jelzálogot végrehajtási árverésen eladják vagy haszonvételére végrehajtást foganatosítanak anélkül, hogy a követelés megszűnte vagy a hitelező lemondása alapján a jelzálog­jogot a telekkönyvben törölték volna vagy- a jelzálog tulajdonosa a törlés alkalmával feljegyzett ranghelyfenn­tartás alapján új jelzálogjogot be­jegyeztetett volna, a jelzálogjog rang­helye a kielégítési sorrend meg­állapításában figyelmen kívül marad. Amennyiben azonban a jelzálog tulaj­donosa a követelés kiegyenlítéseért harmadik személytől megtérítést követelhet vagy ily követelés har­madik személy javára a tulajdonossal szemben áll fenn, a még nem törölt jelzálogjog hatálya e követelés biz­tosítására fennmarad. 4. A jelzálogjog terjedelme a követelés tekintetében. 23. §. A jelzálog a követelés bejegyzett összegén, továbbá a be­jegyzett kamaton és mellékszolgál­tatásokon felül törvénynél fogva fedezetéül szolgál a követelés törvé­nyes kamatának, a jelzálogos követelés felmondásával járó költségnek és a követelésnek a jelzálogból való ki­elégítésével járó per- és végrehajtási költségnek. 5. A jelzálogjog tárgyi terjedelme. 24:. §. A jelzálogjog nem ad jogot a jelzálog birtokára, a jelzálog gyü­mölcseinek szedésére vagy egyéb hasznainak élvezetére. Semmis az oly megállapodás, amely a jelzálog birtokát vagy a jelzálogos követelés kamatai fejében a gyümöl­csök szedésének vagy egyéb haszon élvezetének jogát a hitelezőnek külön biztosítékul átengedi. 25. §. A jelzálogjog a telket alkotó­részeivel és tartozékaival együtt terheli. 26. §. A jelzálogjog kiterjed az oly telekrészre is, amely a telekkönyv­ben hozzájegyzéssel a jelzálogjog bejegyzése után lett a terhelt telek alkotórészévé. A hozzájegyzett telek­részt már terhelő jogok azonban, hacsak az érdekeltek másként nem állapodtak meg, e telekrész tekinte­tében rangsorban megelőzik a má­sik telekre a hozzájegyzés előtt már bejegyzett jogokat. A jelzálogjog ellenben nem terjed ki közös tulajdonban álló ingatlan tekintetében az oly tulajdoni há­nyadra, amely a jelzálogjoggal terhelt hányaddal a terhelés után egy tu­lajdonostárs tulajdonába kerül. A tulajdonos a szerzett jogok sérelme nélkül kérheti a jelzálogjog kiter­jesztését. 27. §. A telektől elvált termények és egyéb alkotórészek, amennyiben elválásuk a rendes gazdálkodás sza­bályai szerint történt, az elválással felszabadulnak a jelzálogjog alól, hacsak azokat a jelzálogos hitelező javára már előbb végrehajtás alá nem vonták. A rendes gazdálkodás szabályai ellenére elvált termények és egyéb alkotórészek a jelzálogos hitelező javára elválásuk után is lekötve maradnak; az ekként elvált termé­nyek és egyéb alkotórészek azonban felszabadulnak a jelzálogjog alól, ha elidegenítik és a telekről elviszik vagy e nélkül is, ha az elválástól egy év eltelik, feltéve, hogy azokat a jelzálogos hitelező javára már előbb végrehajtás alá nem vonták. Az elvált terményekre és egyéb alkotórészekre nem érvényesítheti jelzálogjogát a jelzálogos hitelező annak hátrányára, aki az elvált ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom