Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1092. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "az 1925/26. és az 1926/27. évi állami költségvetésről" szóló 1085. számú törvényjavaslat tárgyában
1092. szám. 337 1925/26. évi bevételi többletének beruházásokra való felhasználását kívánja biztosítani. A pénzügyi bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy a törvényhozás állandóan teljes és tiszta tájékoztatást nyerjen arról, hogy az államnak milyen bevételei és kiadásai vannak. Ennek a szempontnak az állami költségvetések, amelyek brutto rendszerben készülnek, meg is felelnek. Az utóbbi időben azonban több olyan bevétele és kiadása van az államnak, amelyek külön törvényes felhatalmazásokon alapulnak és ezek többnyire olyan időben adattak a kormánynak, amikor az évi költségvetés már le volt zárva. Ilyenek különösen a hasznos beruházásokra fordítható összegek, továbbá az 1925: IX. t.-c. 9. §-a alá tartozó bevételek, nevezetesen a kényszerkölcsön-hátralékok és az állami gabonaakció felszámolása során vissza térülő összegek, illetőleg az ezek terhére eszközölt kiadások. Kétségtelen, hogy ezek az állami zárszámadásban teljesen részletezve lesznek, minthogy azonban az állami zárszámadások elkészülése a dolog természetéből folyólag hosszabb időt igényel, kívánatos, hogy a törvényhozás ezekről a kiadásokról és bevételekről mái előzetesen tájékoztatást nyerjen. Ezt a célt van hivatva biztosítani a javaslat 15. §-a, amit a bizottság nemcsak helyesnek, hanem feltétlenül szükségesnek tart. A 16. §. foglalkozik az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. t.-c. hatályának bizonyos vonatkozásokban való meghosszabbításával. Ennek a szükségességére a fentiekben már rámutattunk és itt is csak megerősíthetjük. Minthogy azonban a szakasz eredeti szövegezése bizonyos félreértésekre adhatott volna okot, a bizottság a tárgyalás folyamán ennek a szakasznak egy világosabb és áttekinthetőbb szövegezését tette magáévá. A 17. §. az átértékelési kérdésekben való bírói eljárást függeszti fel addig az időpontig, amíg ezekkel a kérdésekkel a törvényhozás részletesebben nem foglalkozik. Ennek a szükségességét is a fentiekben már ismertettük. E szakasz tárgyalása során ugyancsak a könnyebb áttekinthetőség és félreértések kizárása céljából a bizottság szintén újabb szöveget fogadott el, egyben pedig elhatározta, hogy e szakasznak szövegezését olyan értelemben kell kiegészíteni, amely szerint az abban foglalt felfüggesztő rendelkezések hatálya csak az 1927. év végéig terjedhet ós a felfüggesztés nem vonatkozhatik a jogerős ítélettel már befejezett perek végrehajtására. A szakasz szövege tehát ennek megfelelően kiegészíttetett. A 17. §. után két új szakaszt iktatott be a pénzügyi bizottság a javaslatba. Az egyik — az új 18. §. — azt célozza, hogy az 1925: XII. t.-c. 1. §-ával engedélyezett 1.100 milliárd korona külföldi hosszúlejáratú városi kölcsön 500 milliárddal 1.600 milliárdra legyen felemelhető. A bizottság e szakaszt örömmel üdvözölte, mert ezzel is lehetségesnek látja előbbre vinni az állami pénzügyek újjáépítése mellett elkerülhetetlenül szükséges gazdasági újjáépítés sikerét. Az új 18. §. után pedig új 19. §-ként olyan értelmű szakasznak felvételét határozta el a bizottság, amellyel a pénzügyminiszter felhatalmaztatnék arra, hogy a vármegyék és a községek nevében is köthessen hosszú lejáratú törlesztéses kötvénykölcsön felvételére nézve szerződóst. A pénzügyi bizottság, amidőn ennek a szakasznak az elfogadását is javasolja, annak a reményének ad kifejezést, hogy a vonatkozó tárgyalások lehetőleg gyorsan befejezést nyernek és sikerrel fognak járni, ami által ismét jelentős lépés tétetnék a gazdasági újjáépítés kimélyítése terén. E két új szakasz felvétele folytán a törvényjavaslat további szakaszainak Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVIII. kötet. 43
