Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1089. A nemzetgyűlés közoktatásügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a polgári iskoláról" szóló 1080. számú törvényjavaslat tárgyában

1089. szám. 317 4. §. A polgári iskolába való felvétel. A polgári iskola első osztályába csak oly tanuló vehető fel, aki nyil­vános népiskolától bizonyítványt ka­pott arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezte. 5. §. A tanulók heti óraszáma. A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból, a testgyakorláson kívül, a polgári iskola I. és II. osztályában legfeljebb 26, III. és IV. osztályában 28. 6. §. A tanulók osztálylétszáma. A tanulók létszáma a polgári iskolá­ban osztályonként nem lehet ötvennél több. Az iskolafenntartók azonban ezt a számot fokozatosan csökkenteni kötelesek, úgy hogy e törvény élet­beléptetésétől számított tíz év multán a tanulók létszáma osztályonként nem haladhatja meg a negyvenet. 7. §. A fiúk és leányok együttes oktatásá­nak kivételes megengedése. Ott, ahol a külön fiú- ós külön leánypolgári iskola kellő benépesítése egyelőre nem várható, kivételesen és átmenetileg a fiúknak a leányokkal való együttes oktatása is megenged­hető. Ennek módozatait a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 5. §. A tanárok heti óraszáma. Mellék­foglalkozások. A négy osztályú polgári fiúiskolá­ban a tanárok száma a hitoktatókon és a rendkívüli tárgyak tanítóin kívül, de az igazgatót, a testgyakorlás, rajz és kézimunka tanárait beleértve, legalább hat, a leányiskolában leg­alább Öt. A rendes tanárok száma (az igazgatón kívül) nem lehet kisebb a meglévő osztályok számánál. Az igazgatók legalább heti 4, leg­feljebb heti 12, a tanárok heti 22 óránál többre, kivéve a rövid ideig tartó helyesítést, nem kötelezhetők. Az igazgatók heti 12, a tanárok heti 24 óránáí többre nem vállalkozhat­nak. Ha a tanárok heti 22 óránál többet tanítanak, ezért külön díja­zásban részesülnek. Az igazgatók és a tanárok a tör­vényhozás tagjai, vármegyei, városi, községi és egyházi képviselők (bizott­sági tagok) lehetnek, de állandó fize­téssel járó főfoglalkozásszerű alkal­mazást nem vállalhatnak. Hogy mennyiben vállalhatnak más olyan tisztséget, vagy megbízatást, amely őket tanári hivatásuk betöltésében nem akadályozza, azt esetről-esetre előzetesen a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a felekezeti fő­hatóság határozza meg. 9. §. A polgári iskolák felügyelete és közigazgatása. A m. kir. vallás- ós közoktatás­ügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy apolgári iskolák felügyeletét s közigazgatását és a tanszemélyzet fegyelmi ügyeinek intézését a tan­ügyi közigazgatás újjászervezéséig az érvényben lévő törvényektől el­térően a felekezetek saját intézeteik felett eddig gyakorolt felügyeleti jogának érintetlenül hagyásával, ren­deletileg szabályozhassa. II. Fejezet. A polgári iskola léte­sítése és fenntartása. 10. §. Iskolaállítási jog és kötelezettség. Polgári iskolát felállíthat : az állam, törvényhatóság, község, törvényesen bevett felekezet, társulat és magános is, ha a jelen törvényben megálla­pított követelményeket teljesíti. Tár­sulatok azonban csak akkor állíthat­nak fel polgári iskolát, ha külön erre a célra alakultak, s alapszabályaik jóváhagyást nyertek, magánosok pedig csak akkor, ha polgári iskolai tanári oklevelük van, s igazolják, hogy az iskolák fenntartásához szükséges anyagi eszközökkel rendelkeznek. A polgári iskolák számára a nyilvá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom