Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1087. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése a "m. kir. Postatakarékpénztárra vonatkozó törvények egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában" beadott 1084. számú törvényjavaslat tárgyában

310 1087. szám. Melléklet az 1087. számú irományhoz. Tőrvényjavaslat a m. kir. postatakarékpénztárra vonatkozó törvények egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. (A pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. (i) A m. kir. postatakarékpénz­tár a jelen törvény életbelépésének időpontjától kezdve a pénzügyminisz­ter alá rendeltetik. (2) Mindazokban az esetekben, ame­lyekben a postatakarékpénztárra vo­natkozó jogszabályok értelmében ed­dig a kereskedelemügyi miniszter akár egyedül, akár a pénzügyminiszterrel egyetértve intézkedett, vagy határo­zott, a jelen törvény életbelépésének napjától a pénzügyminiszter, — még pedig a kereskedelmi forgalmat, vala­mint a zálogházakat és ezzel kap­csolatos üzletágakat érintő, továbbá a postai közvetítő szolgálattal Össze­függő ügyekben a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve — intézkedik, vagy határoz. 2. §. (1) A postatakarékpénztár az állami és a letéti csekkszámlák álla­dékának megfelelő összegeket a Ma­gyar Nemzeti Banknál girószámlán köteles elhelyezni, kivéve a folyó ­szükséglet fedezésére igényelt kész­pénzkészletet, továbbá az 1918. évi XXII. t.-c. alapján a Pénzintézeti Központ által a közszolgálati alkal­mazottaknak és nyugdíjasoknak ad­ható kölcsönök részben való nyújtá­sára szolgáló ós a Pénzintézeti Köz­pontnál elhelyezendő összegeket. (2) A jelen törvény hatálybalépésé­nek napjától kezdve a postatakarék­pénztár a takarékbetóti, valamint az első bekezdés alá nem eső csekk- és clearing-forgalomból eredő s a folyó szükségletet meghaladó összegeket: a) kamatozó kincstári utalványok­ban ; b) kamatozó magyar államadóssági kötvényekben ós állami sorsjegyek­ben ; c) a pénzügyminiszter által ki­jelölendő kamatozó záloglevelekben ós kötvényekben; d) az 1925. évi IX. t.-c. 23. § a alapján folytatott kózizálogkölcsön üzletágnál szükséges forgótőkében he­lyezheti el. (3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint elhelyezhető tőkék mindenkor együttvéve legfeljebb a takarékbetétek álladókának megfelelő összeget és a kereskedelmi csekkszámlákon mutat­kozó betétek előző üzletóvi átlagos összegének egyharmad részét tehetik, míg a fennmaradó részt a posta­takarékpénztár a Magyar Nemzeti Banknál girószámlán köteles elhe­lyezni. (4) Abban az esetben, ha a jelen §-ban foglaltaknak megfelelő tőke

Next

/
Oldalképek
Tartalom