Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1081. Törvényjavaslat a Pénzintézeti Központról szóló 1920:XXXVII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról

1081, szám. , 119 teszi, ezen a körön kívül az eddigi ügykörből csak azt a részt tartván fenn, amelynek fennmaradása valamely különleges államháztartási vagy pedig közgazdasági és közhiteli érdekből szükséges. Ebben a szellemben készült a jelen törvényjavaslat, mely a Pénzintézeti Központ célját és üzletkörét újból kívánja szabályozni (1. és 2. §.), kiegészítve ezeket a szabályokat — úgyszólván szükségszerű folyományként — egy olyan rendelkezéssel (3. §.), mely a Pénzintézeti Központ és tagjai viszonyának körébe tartozik. A törvényjavaslat 1. §-a a Pénzintézeti Központ célját és üzletkörét szabályozza. A szabályoknak két csoportját lehet itt megkülönböztetni. Az első csoportba azok a szabályok tartoznak, amelyek a központnak a pénzintézetekhez és a pénzpiachoz fűződő működését szabályozzák (1—4. és 9. pont), a szabályoknak másik csoportja pedig a központnak különleges, egyéb üzletkörére vonatkozik. Az első csoportba tartozó szabályok nagyjában a Pénzintézeti Központról szóló első törvény (1916: XIV. t.-c.) intézkedéseit követik. Ehhez képest a Pénzintézeti Központ állandó ós rendszeres felülvizsgálata csak a tagjai sorába tartozó pénzintézetekre, tehát a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő bankvállalatokra terjed ki. A gyakorlatban felmerült azonban annak a szüksége is, hogy a pénzügyminiszter közhiteli szempontból az egyéb bank- ós pénz váltóüzlettel foglalkozó kereskedelmi cégek ügyvitelét alkalmas szakközeg lítján megvizsgáltathassa. Ennek a vizsgálatnak a foganatosítását a bank- és pénz váltóüzlet gyakorlásának engedélyhez kötése tárgyában kiadott 1.300/1923. P. M. számú rendelet a Pénzintézeti Központra bízta ; hasonló rendelkezést tartalmaz az órtékpapírkereskedőkre vonatkozólag az említett rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 6.700/1923. P. M. számú rendelet. Ezek a rendelkezések a gyakorlatban beváltak és a Pénzintézeti Központ ügykörének újabb törvényes szabályozása alkalmából, már csak a teljesség kedvéért iscélszerűnek látszik a felülvizsgálatra vonatkozó ezen rendelkezéseknek is atörvénybeiktatása. Megemlítendő továbbá, hogy a 4. pontban foglalt rendelkezés szerint a központ nyilvános számadásra kötelezett ipari kereskedelmi és biztosító vállalatok felszámolásában is résztvehet, amely rendelkezésnek oka, illetve célja az, hogy pénzintézeteink legnagyobb részének ily vállalatoknál érdekeltsége van és ennélfogva a központ részéről a pénzintézetekkel szemben kifejtendő támogatás és ellenőrzés teljességéhez szükséges, hogy a központ részvételének lehetősége az ilyen ipari, kereskedelmi ós biztosító vállalatok felszámolásánál is biztosítva legyen. A másik csoportba tartozó szabályok közelebbi indokolást nem igényelnek. Érdemben újat alig tartalmaznak, csak átvételét a múltban is folytatott speciális üzletkör azon részének, amelynek további fenntartása államháztartási, illetve közhiteli érdekből szükséges. A speciális üzletkör ama része tehát, amelynek további fennmaradása szükségesnek nem látszik, a mostani szabályozás kapcsán egyszerűen mellőztetett. Önérthetőleg lebonyolítja még a Pénzintézeti Központ a mai folyamatban levő ügyeket s ezek között a lakáshiány enyhítésére irányuló tevékenység pénzügyi műveleteit. Elmarad az 1920 : XXXVII. t.-c. 1. §-ának 5. pontjában foglalt ama rendelkezés, mely szerint a központ résztvehet az állam hitelszükségletének kielégítésében A törvényjavaslat idevonatkozó rendelkezése (1. §. 5. pont) a központ részvételét ezen a téren oly állami hitelműveletek végrehajtásában való közreműködésre korlátozza, amelyeket a pénzügyminiszter törvényes felhatalmazás alapján foganatosít.