Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1080. Törvényjavaslat a polgári iskoláról
106 1080. szám. birtokukon mint műveltebb, haladásra képes gazdák fokozottabb eredménnyel gazdálkodnának. Az iskolának ma már megvan az e feladathoz mért szervezete és tanterve, amelyet az Országos Közoktatási Tanács a mezőgazdasági szakfórfiaknak, ezek között a földmívelésügyi minisztérium szakoktatási képviselőinek, közreműködésével készített s amely az eddigi eredmények szerint jól beválik. Ilyen iskola természetesen csak ott állítható fel, ahol már négyosztályos polgári iskola van s az iskola céljaira 5 — 6 holdnyi kert s legalább 30 holdnyi mintagazdaság berendezésére alkalmas terület áll rendelkezésre. Nyilvánvaló, hogy a jelzett feladatot csakis egy középfokú szakiskolai típus, nem pedig általános gyakorlati műveltséget nyújtani kívánó 8 osztályú polgári iskola tudja teljesíteni. A »gyakorlatiság« vagy »közgazdasági színezet« egymagában, ha végig általánosságban mozog s nem kapcsolódik szorosan s kellő elmélyüléssel vagy a mezőgazdasági, vagy az ipari, vagy a kereskedelmi élethez, tartalmatlan és céltalan. A nyolc osztályú polgári iskola hivei sem a középiskolák negyedik típusának, sem szakiskolának nem akarják minősíteni a tervbe vett nyolc évfolyamú polgári iskolát. De ha ez sem nem középiskola, sem nem szakiskola, akkor igazában nem külön, sajátos célú, hanem hibrid természetű iskola, melyre szükség nincsen. A gazdaságigyakorlati téren munkálkodó polgár vagy gazdálkodó, vagy iparos, vagy kereskedő ; olyan polgár, aki sem nem gazda, sem nem iparos, sem nem kereskedő, nem kívánhat magának külön iskolafajt ; ha pedig e foglalkozások egyikét űzi, akkor alsó- vagy középfokú szakiskolára van szüksége. Amire nálunk szükség van, az nem egy általános, határozatlan irányt követő, csak közgazdasági színezetű felső polgári iskola, hanem középfokú szakiskola. Ha az ifjú 18—19 éves koráig ilyen általános gyakorlati műveltséget nyújtó felső polgári iskolába járna, ennek elvégzése után milyen pályára mehetne? Az ipari inaskodásból már kivénült, a középfokú szakiskolába pedig már nem vehető fel többé. Azt az ifjút, aki a »közgazdasági színezetű« felső polgári iskolát elvégezné, iskolája a gazdasági élet egyik konkrét ágazatában sem tenné alaposabb szakismerővé. Mit tenne tehát az ilyen 18 — 19 éves ifjú? Valami alárendelt hivatalba menne s szaporítaná az írnokok-díjnokok hadát, kiknek a fizetés sok, hogy meghalhassanak, s kevés, hogy megélhessenek belőle. E szerint mind a történeti fejlődés komoly s többszörös tanulsága, mina a magyar társadalom művelődési és gazdasági igényei, mind pedig a helyes didaktikai felfogás arra utal, hogy a polgári iskola sem hatosztályú (mint a& 1868-iki törvény megszabja), sem nyolcosztályú (mint egy legújabb irányzat kívánja) ne legyen, hanem maradjon meg mai élő négyosztályos alakjában, amelyben valóban népszerűvé vált s fontos társadalmi szükségletet kielégítve, oly szépen felvirágzott. További extenzív fejlődése is csak ebben a szervezeti keretben biztosítható : csakis négyosztályos formájában van joga megkövetelni az államnak a törvény erejével, hogy az 5.000 leieknél nagyobb lakosságú községek műveltségük színvonalának emelésére polgári iskolákat kötelesek legyenek felállítani. Ilyen követelmény egy nyolcosztályú polgári iskolára nézve valóban jogosulatlan volna. Ha meg is alkotnók a nyolc osztályos polgári iskolát, a legtöbb polgári iskola úgy is négy osztályos maradna. Felső kereskedelmi és felső ipariskolánk elég van. azon a néhány helyen pedig, ahol felső polgári iskola nyílnék meg mezőgazdasági színezettel, sokkal helyénvalóbb a már jellemzett felső mezőgazdasági szakiskola felállítása. Az 1868-iki XXXVIII. t.-c.-nek az a rendelkezése is — mint fájdalom
