Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1080. Törvényjavaslat a polgári iskoláról
104 1080. szám. fejlődésnek indultak, kellő oktatási sikert mutatnak fel. Helytelen volna tehát a polgári iskolák felső osztályainak mesterséges újraélesztésével jól bevált szakiskoláink további fejlődését hátráltatni. Ugyanez a gondolat érvényes arra az újabban felmerült tervre nézve is, mely a polgári fiúiskolát »felső polgári iskola« néven egységes nyolcosztályú középfokú iskolává kívánja fejleszteni, úgy, hogy az általános nemzeti és állampolgári műveltség mellett, különösen az V. osztálytól kezdve, egyrészt általános közgazdasági, másrészt a vidék szükségletéhez mért mezőgazdasági, vagy ipartechnológiai ismereteket is nyújtson. Ennek a tervnek indítéka ugyanaz, mint a 80-as években a polgári iskolának ipari és kereskedelmi irányba való terelése. Most ^azonban elsősorban a gazdasági élet harmadik ágazata: a mezőgazdasági irány a kísérlet kiinduló pontja. Azonban ha ezt a tervet megvalósítanók, a történet tanulsága alapján bizonyos, hogy a fejlődés ugyanoda vezetne, mint az ipari és kereskedelmi irányba való kiépítés ; a mezőgazdaságú felső tagozat ismét önálló középfokú szakiskolává alakulna át. A majdnem háromnegyedreszben agrár jellegű Nagy-Magyarországon egyetlen mezőgazdasági középfokú szakiskola sem volt, de ezzel szemben állott 60-nál több felső kereskedelmi iskola, majdnem 15.000 tanulóval. CsonkaMagyarországon, mely még inkább földművelő jellegű, ma is 46 felső kereskedelmi iskola működik. Jellemző tény, hogy a magyar gazdasági élet hatalmas alföldi gócpontjaiban, ahol nagyszámú kisbirtokos él, már sok évtized óta van felső kereskedelmi iskola, de nincsen hasonló rangú mezőgazdasági iskola. A mozgékony kereskedelmi érdekeltségek társulati, vagy községi jelleggel sokszor az állam bőkezű támogatása mellett, igen sok helyen felső kereskedelmi iskolát állítottak fel. Felső ipariskolánk csak három van : ezek működését még célszerűen egészítik ki az iparrajziskolák és egyéb ipari szakiskolák. Középfokú mezőgazdasági szakiskolánk azonban a legújabb időkig nem volt, pedig erre társadalmi szervezetünknek reges régóta szüksége lett volna, mind a helyes művelődés-politika, mind a helyes gazdaság- és társadalom-politikai szempontjából. Művelődés-politikai szempontból azért, mert ez az iskolafaj is elterelt volna igen sok értékes, gyakorlati hajlamú elemet a túlnyomóan gimnáziumi jellegű középiskolából, a tudományos elméleti képzettséget kívánó pályákra nevelő intézetből, melynek művelődési anyaga rengeteg ifjúra hajlamai ellenére volt rákényszerítve, másrészt lehetővé tette volna, hogy ezek éppen az ő lelki hajlamaiknak, társadalmi osztálybeli s családi gazdasági hagyományaiknak megfelelő műveltségben részesüljenek, így iskolarendszerünk a sajátos magyar élet gyakorlati igényeihez tudott volna alkalmazkodni. A kellően megszervezett és az ország mezőgazdasági empóriumaiban felállított középfokú mezőgazdasági szakiskolának gazdaságpolitikai jelentősége is rendkívül nagy. Az ország földjének igen tekintélyes része 50, 100, 200 holdas kisbirtokosok (kisgazdák) kezében van. Ha ezek fiai közül sokan alapos mezőgazdasági szakképzésben részesülnek, ez kiszámíthatatlan fontosságú a többtermelés, a föld jövedelmezősége, a beruházások fontosságának tudata, a vállalkozó kedv, a növény- és állatnemesítés, a szövetkezeti alakulások, az Alföld befásítása, öntözőművek létesítése stb. szempontjából. A szakszerű gazdasági nevelés megsokszorosíthatná nemzeti jövedelmünket, amint megsokszorozta pl. Dániában és Hollandiában. Erre a jövedelemre pedig annál nagyobb szükségünk van, mert az állam pénzügyi helyzetén elsősorban az intenzívebb mezőgazdaság van hivatva segíteni, mivel Magyarország gazdasági erőforrásai közül éppen a mezőgazdaságiak aránylag a legszilárdabbak.
