Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.
Irományszámok - 1922-1003. Törvényjavaslat az 1925/26. évi állami költségvetésről
80 1003. szám. Az 1897 : XX. t.-c. 15. §-a szerint a költségvetési törvény fejezetei, címei vagy rovatai között csak annyiban lehet helye hitelátruházásnak, amennyiben a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ez alapon régebben a felhatalmazási javaslatnak egy külön szakaszában állapíttattak meg azok a fejezetek, címek és rovatok, amelyek között a hitelátruházás szükségesnek látszott. A kormány az államháztartás helyreállítására nézve megállapított időtartam alatt a hitelátruházást a legszűkebb keretek közé kívánja szorítani. Azonban az 1924/25. költségvetési év tapasztalatai azt mutatták, hogy mindaddig, amíg — éppen a fokozottabb takarékosság érvényesülése érdekében szükséges közigazgatási reformok keresztülvitele folytán — a költségvetés minden egyes rovatának hitelszükségletére nézve kiforrott adatok rendelkezésre nem állanak, az előirányzott összegek célszerű és gazdaságos felhasználásának, valamint a hitelkeretek betartásának biztosítása a költségvetési óv . folyamán a költségvetésben felvett összegek között bizonyos kiegyenlítéseket elkerülhetetlenné tesz, amely kiegyenlítések a költségvetési év elején előre meg nem állapíthatók. Ezekre való tekintettel a kormány, miként az elmúlt 1924/25. költségvetési évben úgy jelenleg is, éppen attól a szemponttól vezéreltetve, hogy a hitelátruházást az elkerühetetlen mérvre korlátozza, arra kór felhatalmazást, hogy a minisztertanács állapíthassa meg, hogy mely esetekben van hitelátruházásnak helye, de minden egyes esethez előzetesen még a pénzügyminisztérium hozzájárulása is kieszközöltessék. A 7. §-hoz. Az 1925/26. évi költségvetésben sem tartanám célszerűnek a »rendes? és az átmeneti« kiadások alatt előirányzott hitelekre nézve a költségvetési éven túl terjedő felhasználási idő engedélyezését. Egy-egy év kezelésének tiszta és áttekinthető képe csak úgy biztosítható, ha minden egyes év önálló egészet alkot és nem vegyíttetnek össze a különböző évek hitelei. Kívánatos tehát, hogy a folyó költségvetési évre szóló hiteleknél is kifejezetten kizárassék a költségvetési éven túli időben való felhasználás lehetősége. Ez már csak azért is keresztül vihető, mert az adott hitelkeretek között aligha fog megtakarítás mutatkozni és így a két évi felhasználás biztosításának gyakorlati jelentősége aligha lenne. A 8. §-hoz. Az 1925 : XXIII. t.-c. 2. §-ával felhatalmaz tátott a kormány, hogy az 1924/25. költségvetési év végén mutatkozó bevételi többletet, valamint a Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsönéből 30 millió aranykoronát basznos beruházásokra fordíthasson. Ugyané szakasz szerint a kormány az 1925/26. évi állami költségvetésről szóló (felhatalmazási) törvényjavaslatban részletesen felsorolni tartozik, hogy e felhatalmazás alapján mekkora összegek és milyen hasznos beruházásokra használtattak fel Az idézett felhatalmazás szerint a beruházásokra felhasználható összeg az 1924/25. költségvetési év bevételi többletétől függ. Minthogy az 1924/25. év tényleges bevételi többlete véglegesen csak a zárszámadás elkészülése után állapítható meg, a kormány ideiglenesen a Nemzeti Banknál és a postatakarékpénztárnál vezetett gyűjtőszámlák alapján állapította meg az 1924/25. évi kezelés valószínű bevételi többletét. Ezen ideiglenes adatok szerint a bevételi többlet előreláthatólag mintegy 63"5 millió aranykorona lesz. Ehhez hozzászámítva az 1924. évi kjüföldi kölcsönből felhasználható 30 millió aranykoronát, összesen mintegy 93*5 millió aranykoronára, vagyis 1 aranykoronát 14.500 papírkoronával számítva 1,355.750,000.000 papírkoronára tehető az az összeg, amelyet a kormány az idézett felhatalmazás alapján hasznos beruházásokra fordíthat. Ezen összeg keretében ezideig az alábbiakban felsorolt beruházások határoztattak el. E beruházások indokolása a következő:
