Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.
Irományszámok - 1922-1073. Törvényjavaslat a leányközépsikoláról és a leánykollégiumról
452 1073. szám. kívül a következő tényleges okok is javasolják. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a gimnáziumba beiratkozott leányoknak csak mintegy harmadrésze törekszik az egyetemre. Pl. az 1924/25. iskolai évre a leánygimnáziumok I. osztályába 1.752 tanuló iratkozott be, míg ugyanakkor a VIII. osztályt csak 557 tanuló látogatta, vagyis a gimnáziumba beiratkozott tanulók kótharmadrésze a 8 év alatt elmaradt ós vagy más iskolafajban folytatta tanulmányait, vagy beérte azzal a be végzetlen, fogyatékos műveltséggel, melyet az iskolától való megválásáig szerzett. Ez a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a leányok ama részének, amely a leányközópiskola szellemet és testet megerőltető munkáját nem bírja ki, de a polgári iskolában nyerhetőnél magasabbfokú műveltséget óhajt szerezni, szüksége van olyan iskolatípusra, amely a női lélek sajátos gondolat- és érzelmi világával összhangzó műveltséget és a nő természetes hivatására szükséges ismereteket [és készséget nyújt. Amint a 19. §-ból kitűnik, a leánykollégium tanítástervében a nemzeti tárgyakon kívül erősebben hangsúlyoztatnak azok a tárgyak, amelyek ennek a típusnak női jellegét kidomborítják, ú. m. művészet, kézimunka és iparművészet, rajz, háztartástan és gazdaságtan, ének. Ellenben a különben mind a nyolc osztályon végighúzódó mennyiségtan nem haladja meg a fiúközépiskolák I— V. osztályának anyagát. Ehhez képest a 21. §. megállapítása szerint a rendes tárgyak heti óraszáma az első és második osztályban 24, a többiben 28, mely óraszám mellett elvégezhetik a tanulók a mérsékelten kiszabott tanítási anyagot. így nyolc osztály keretében orvosolható lesz a mostani 7 osztályos felső-leányiskola magas heti óraszámából (1— VII. osztályban 30—30 óra) származó túlterhelés is. A 22—26. szakasz azonos az 5—10. §-szal, a 27—30. §. azonos a 12—15. szakasszal. 31. §. A leánykollégium növendékei a nyolc évi tanfolyam alatt annyi művelődési ós közismereti anyagot szerezhetnek meg, hogy ebből a tanfolyam bevégeztével bizonyos jogosítással összekötött érettségi vizsgálatot tehetnek. Ennek mintáját megtaláljuk a mostani felső-leányiskola záróvizsgálatában, de megvan a német Oberlyzeumban is. A vizsgálati utasítást a középiskolai érettségi vizsgálati szabályzat figyelembevételével, de a követelmények megfelelő mérséklésével fogom kiadni. A 32. §-ban foglalt minősítések alkalmasak arra, hogy megszüntessék a szülők idegenkedését ettől a nem középiskolának nevezett típustól s így lassankint hozzászokjék a magyar középosztály, hogy ne járassa a leánygyermekeit olyan iskolába, amely ezeknek akár testi, akár szellemi erejét felülmúlja. így hasznára válik ez az iskola a tanulóknak maguknak, mert nem kell erejüket felülhaladó munkával küzdeniök ; hasznára válik a másik két iskolafaj növendékeinek is, akiknek számát nem szaporítják kellő eredményre való kilátás nélkül, s végül hasznára válhatik hazánknak az erejükhöz mórt nemzeti munka kifejtésével. Budapest, 1926. évi április hó 20-án. Gróf Klebelsberg Kunó s. k., m, Mr. vallás- és közoktatásügyi miniszter.
