Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.
Irományszámok - 1922-1066. Törvényjavaslat az Ausztriával 1926. évi április hó 9-én kötött kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről
1066. szám. 421 Az osztrák vámtarifának kiviteli érdekeinket érintő oly tételeit, amelyeknek mai magassága nekünk kedvező, szerződésileg lekötöttük. Az itt elért eredmények különösen értékesekké válnak azáltal, hogy az osztrák parlament több vámtétel emelését vette tervbe, néhány ilyen vámemelést már meg is szavazott, mely emelések azonban jelen pótegyezmény tartama alatt a bennünket legközelebbről érdeklő cikkeket, minthogy azok vámját lekötöttük, nem érinthetik. A nekünk adott kedvezmények ellenében Ausztria a pótegyezmény B) mellékletében felsorolt négyszáznál több ipari vámtételre kapott tőlünk nagy átlagban 30%-os engedményt autonóm vámjainkból. A kölcsönös engedmények számában mutatkozó aránytalanság csak külsőleges. Az az érték, amelyet Ausztriával való forgalmunkban a mi oldalunkon néhány nagy tömegben piacra kerülő élelmi cikk jelent, az osztrák iparnak hozzánk való exportjában sok apróbb cikkre oszlik el s ezért hozzávetőleges számítás szerint a kölcsönös engedmények mérlege egyensúlyban van, Áz engedmények mérvét illetőleg arra törekedtünk, hogy az osztrák behozatal megkönnyítésével a magyar ipar versenyképességét a belföldön ki ne zárjuk. Az osztrák -iparcikkéknek adott vámkedvezmények kedvezőtlen hatását a magyar ipari termelésre sok esetben oly módon sikerült enyhíteni, hogy a szerződés lehetőleg specializálja az osztrák gyártmányokat s ezáltal kedvez osztrák exportérdekeknek anélkül, hogy a legnagyobb kedvezmény messzebbmenő kihatásai révén a magyar termelési érdeket a szükségesnél erősebben csorbítaná. Ez az eljárás kereskedelempolitikánk taktikai • helyzetét is erősíti, amennyiben más ipari államokkal kötendő vámtarifa-szerződéseink számára megfelelő kompenzációs tartalékot hagy meg. A pótegyezmény G melléklete azokat a pusztán stiláris módosításokat tartalmazza, amelyek az utódállamok között Portoroseban kötött közlekedési egyezmény szövegéhez alkalmazzák a Magyarország és Ausztria között egyes közlekedéspolitikai kérdések szabályozása tárgyában 1920. december 7-én kötött s az 1922. évi magyar-osztrák kereskedelmi egyezmény alkotórészét képező egyezmény szövegét. A mezőgazdasági vándormunkásokról szóló jegyzőkönyv pedig mezőgazdasági vándormunkásaink Ausztriába való elhelyezését mozdítja elő. A pótegyezmény bizonytalan időre köttetett s felmondási ideje három hónap. Felmondható azonban — természetesen a legnagyobb kedvezményt biztosító alapszerződéssel együtt —• egy hóra is, ha a másik államnak adott kedvezmények következtében valamely fontos termelési ág válságos helyzetbe kerülne Ez a kikötés az osztrák kormány nyomatékkal képviselt kívánságára került az egyezménybe. Remélhető azonban, hogy a szerződós a két állam kölcsönös áruforgalmára oly kedvező hatással lesz s az egymásba fonódó érdekeket oly mértékben fogja szolgálni, hogy a fenti biztonsági záradék alkalmazására nem kerül sor s hogy az egyezmény a két ország kölcsönös áruforgalmának hosszabb időn át szilárd alapja és nyugodt szabályozója lesz, elősegítvén ezzel azt a gazdasági konszolidációt, amely ma Európa minden államának főtörekvóse Budapest, 1926. évi április hó 15-én. Walko Lajos s. k., a m. Jcir. külügyminisztérium ideiglenes vezetésével meghízott m, Jcir. kereskedelemügyi miniszter.
