Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1028. A frankhamisítási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentése eljárásának befejezéséről és eredményéről

1028 szám. 195 információkat szereznem. Arra kérlek, légy kegyes még elutazásod előtt alkalmat adni arra, hogy erről az ügyről élőszóval referálhassak.« A levél eredetije nincs meg. Ezt a levelet, amelynek fontosságát báró Perényi Zsigmond külön hangsúlyozta és amelynek fontosságát még aláhúzta azzal a kérelmével, hogy a levélben említett ügyről audencián kíván referálni a miniszterelnök úrnak, a miniszterelnökségen olyan csekély fontosságúnak értékelték, hogy nem tartották érdemesnek annak megőrzését. A miniszterelnök úr kihallgatása alkalmával a parlamenti vizsgálóbizottság előtt külön kérdésre kijelentette, hogy a levél eredetije nincs meg, s lehet, hogy a papírkosárba került. Báró Perényi Zsigmondnak ez a másolatban ismert levele tehát komoly formában beszél arról, hogy sikerült információkat szereznie és az értesítés komolyságát fokozza az a kérelme, hogy a miniszterelnök úr elutazása előtt még szóval is jelentést akar tenni az ügyről. Báró Perényi Zsigmond ezt a levelet a Nemzeti Kaszinóban Prónay György báró miniszterelnökségi államtitkár úrnak adta át és az államtitkár urat is arra kérte, legyen szíves kieszközölni, »hogy a miniszterelnök úr őt fogadja, hogy élő szóval mondhassa el a dolgot.« Majd így folytatja: »Én megmondtam az államtitkár úrnak, hogy fontos dologról van szó, s amikor azt mondta, hogy a fogadás nem lesz lehetséges, arra kértem, legyen szíves a miniszterelnök úrnak megjelenteni, hogy a levélben említett ügyről Nádosy Imre tud, tehát tessék őt utasítani.« Báró Prónay György vallomásából tudjuk, hogy ő november 30-án átadatta báró Perényi Zsigmond válaszát a miniszterelnök úrnak és közölte vele később azt is, hogy Perényi szerint »Nádosy tud erről a dologról.« Báró Prónay György szerint a miniszterelnök azt az utasítást adta neki, hogy : »Mondjam meg Nádosynak, az előzményeket és adjam nevében azt az utasítást, hogy nézzen utána a dolognak és akadályozza meg.« Ezen a ponton önként kínálkozik egy kérdés. Ha báró Prónay György csak annyit jelentett volna is a miniszterelnök úrnak, hogy báró Perényi szerint Nádosy tud a dologról, ez már önmagában elegendő lett volna arra, hogy gyanút keltsen Nádosy ellen. Hogyan, Nádosy tud a dologról? Tud arról, hogy frankhamisítás van folyamatban? Erről az ügyről még sem tett jelentést sem a belügyminiszternek, sem a miaiszterelnöknek? Ez a körülmény csak arra lehetett volna ok, hogy ebben az ügyben Nádosyt elkerüljék, nem pedig arra, hogy éppen neki adjanak megbízatást, féltéve mindig, hogy a megbízás nyomozásra és megtorlásra irányult. Báró Prónay György előadása ebben az irányban egy kissé homályos. Az a Nádosynak szóló utasítás, hogy »nézzen utána a dolognak és akadályozza meg« többféle értelmezést tür meg. A dolgot kótféleképen lehet megakadályozni. Bűnügyi megtorlással és barátságos rábeszéléssel. Miről volt tehát szó? Pallavicini György őrgróf nemzetgyűlési képviselő a »Magyarságban« közzétett nyilt levelében foglalkozik annak az utasításnak igazi tartalmával, amelyet báró Prónay György a miniszterelnök úr nevében Nádosy Imrének átadott. Minthogy e nyilt levél kérdés alakjában azt a gyanút kelti, hogy az utasítás valódi tartalma nem az volt, amit eddig ismertünk, a parlamenti vizsgálóbizottság kisebbségi tagjai azt javasolták, hogy a bizottság hívja meg tanuképen Pallavicini György őrgróíot, hogy a bizottság előtt adja elő, milyen bizonyítékok és adatok alapján kételkedik a Prónay György báró által Nádosy Imrének átadott üzenet eddig ismeretes tartalmában és milyen bizonyítéka és adata van arra, hogy a miniszterelnök úrnak és báró Prónay Györgynek vallomása nem felel meg a valóságnak. A bizottság 25*