Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-935. Törvényjavaslat Olaszországgal 1925. évi július hó 20-án kötött ideiglenes kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről

80 935. szám. Sa Majesté le Roi df Italie: Son Excellence Benito Mussolini, Président du Conseil, Ministre des Affaires étrangères ; lesques, après avoir échangé leurs pleins pouvoir&, reconnus en bonne et due forme, sont convenus de ce qui suit: Art. 1. Les deux Hautes Parties contractantes conviennent que,réserve faite des cas, où la présente Con­vention en dispose autrement d'une manière expresse, pour tout ce qui concerne l'établissement des natio­naux, la jouissance des droits civils, les droits d'ester en justice et y dé­fendre, l'exercice du commerce, des industries, des métiers et des profes­sions, et le payement des taxes y relatives, la garantie, la percep­tion des droits et les formalités douanières, le commerce d'importa­tion et d'exportation, le transit, la navigation et les transports, tout privilège, faveur ou immunité quel­conque, que l'une d'elles a déjà ac­cordés ou accorderait à l'avenir aux ressortissants de tout autre Etat, seront étendus, immédiatement et sans condition, aux ressortissants de l'autre Haute Partie contractante. Art 2. Les Sociétés commerciales, industrielles et financières (y. compris les Sociétés d'assurance et les Insti­tuts publics d'assurance sur la vie humaine) domiciliées dans les terri­toires de l'une des Hautes Parties contractantes et y ayant été vali­dement constituées conformément aux lois respectives, seront reconnues, d'après les modalités et sauf les limi­tations fixées par les lois en vigueur, comme ayant l'existance légale dans les territoires de l'autre, et pourront y exercer tous leurs droits, y compris celui d'ester en justice devant les tribunaux, soit pour intenter une action, soit pour y défendre. En tout cas lesdites Sociétés joui­ront, dans les territoires de l'autre Ó Felsége Olaszország királya: Mussolini Benito ő excellenciáját, miniszterelnök és külügyminisztert ; akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következőkben állapodtak meg: 1. cikk. A Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy, kivévén azokat az eseteket, midőn a jelen egyezmény kifejezetten másként intéz­kedik, mind arra nézve, ami hono­saik letelepedését, a polgári jogok élvezetét, a bíróságok elé járulást és azok előtt való védekezést, a kereske­delem, az iparok, mesterségek és fog­lalkozások gyakorlását és az ezekre vonatkozó illetékek fizetését, a vám­ügyi biztosítékokat, a vámdíjak be­szedését s a vámkezelés alakiságait, a behozatali s a kiviteli kereskedel­met, az átvitelt, a hajózást s a fuva­rozást illeti, minden kiváltság, ked­vezmény, vagy bármely mentesség, amelyben valamelyikük bármely más állam polgárait már részesítette, vagy a jövőben részesíteni fogja, azonnal és feltétel nélkül ki fog terjesztetni a másik Magas Szerződő Fél állam­polgáraira 2. cikk, A Magas Szerződő Felek egyikének területén székhellyel bíró s a vonatkozó törvények értelmében jogszerűen megalakult kereskedelmi, ipari és pénzügyi társaságok (úgy­szintén a biztosító társaságok és állami életbiztosító intézetek) jogi személyisége, az érvényben álló tör­vények rendelkezéseinek szemelőtt tartása mellett és az ezek által meg­szabott keretek között, elismertetik a másik állam területén is, s ezek összes jogaikat ott is gyakorolhatják, ideértve azt is, hogy akár mint fel­peresek, akár mint alperesek a bíró­ságok elé járulhassanak. Az említet társaságok minden eset­ben élvezni fogják a másik Maga&

Next

/
Oldalképek
Tartalom