Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.
Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről
410 980. szám. kelt összegét meghatározó rendelet kibocsátása után túlnyomó részben feleslegessé válnak. Annak a rendeletnek, amelyet ebben a tárgyban a minisztérium a 16. §. első bekezdése alapján ki fog bocsátani, az lesz a célja, hogy a pénz értékében beállott változás következtében az általános gazdasági helyzet mellett elérhető legméltányosabb felemelést megvalósítsa. A rendelet e végből csupán a pénz értékében beállott változást fogja figyelembe venni és az aranykorona értékének változásához képest a baleset elszenvedésének ideje szerint fogja megállapítani az igényjogosultat megillető járandóság összegét Az általános gazdasági helyzet változásának figyelembe vétele azt fogja eredményezni, hogy a rendelet a békeszerződós okozta helyzet következtében minden társadalmi réteg életviszonyaiban beállott rosszabbodást számításba véve, az aranykorona értéke alapján megállapítható összegnél megfelelően kisebb összeget fog meghatározni. Ha a járadék összegének megváltoztatása olyan okból válik szükségessé, amely miatt a megváltoztatásnak az 1874 : XVIII. t.-c. 5. §-a alapján a Kúria eddigi gyakorlata szerint a 87. számú teljesülési határozat előtt is helye voJt, a megváltoztatásnak természetesen ezentúl sem lesz akadálya és ebben az esetben az átértékelés alapjául a megváltoztatástól kezdődő hatállyal a változott járadék fog alapul szolgálni. Az alsóbíróságok gyakorlatában előfordulnak olyan • esetek is, amikor a járadék összegének megállapításában nem a sérültnek a baleset elszenvedésekor volt munkakeresményét, hanem a hasonló foglalkozásúaknak az ítélethozatalkori munkakeresményét vette a bíróság irányadónak. Ilyen esetekben természetesen a pénztartozás meghatározására irányadó időpont az ítélethozatal ideje lesz és átértékelésnek csak akkor lesz helye, ha az ítéletet az 1924. évi július hó 1. napja előtt hozták meg. A Kúria 87. számú teljesülési határozata alapján esetleg a javaslat törvényerőre emelkedése előtt hozott jogerős bírói ítélet esetében a javaslat 16. §-ának rendelkezése, illetőleg a rendeletben meghatározott mérték nem fog alkalmazást nyerni, mert ilyen esetben a pénztartozás összegének meghatározására irányadó időpont mindenkor az 1924! évi július hó 1. napjánál későbbi lesz. Előfordulnak a bírói gyakorlatban olyan határozatok is, amikor a baleseti járadék összege búza, aranykorona vagy svájci frank alapon van értékálló módon megállapítva. Ezekben az esetekben a tartozás korctaa összegének megállapítása tulajdonképen csak a járadék havonként bekövetkező esedékességének napján történik és így az 1924. évi július hó 1. napja után lejárt járadékok tekintetében akkor sem lehet átértékelésnek helye, ha az ítéletet korábban hozták, illetőleg a balesetet korábban szenvedték el. A 16. §. második bekezdése figyelemmel arra, hogy a javaslat, illetőleg a kibocsátandó rendelet a kötelezettekre az eddiginél jelentékenyen nagyobb terhet ró, figyelemmel továbbá arra, hogy az elértéktelenedett járadékokat sokan hosszú idő óta nem vették fel és így ha valamennyi fel nem vett járadékot átértékelt összegben lehetne követelni, ez előreláthatólag megingatná a járadék fizetésére kötelezettek gazdasági helyzetét, csupán a törvény életbelépése után lejáró, valamint az életbelépést megelőző Qgy évnél nem régibb hátralékos járadékösszegek átértékelését engedi meg. A törvény életbelépését megelőző időben bár egy éven belül lejárt járadékösszegek átértékelését sem lehet követelni akkor, ha a járadékot a jogosult felvette. (12. §.)
