Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről

38S 980. szám. % Különös rendelkezések a baleseti járadékok és a magánalkalmazottak nyugdíja és özvegyeik, árváik ellátása tekintetében. 39. §. Ha a 16. §. értelmében járó pénztartozás végrehajtható közokiratban van megállapítva és a kötelezett a járadéknak rendelettel megállapított összegét nem szolgáltatja, a jogosult a végrehajtás elrendelésére hivatott bíróságnál új per indítása nélkül a felemelt összegre nézve kérheti a végrehajtás elrendelését vagy ha a végrehajtás már el vari ren delve, a végrehajtás folytatásának elrendelését. 40. §. A jelen törvény 21. §-a alapján az arányszám megváltoztatása iránti kérelmet a 22. §-ban meghatározott bíróságnál kell előterjeszteni A járásbíróság a kérvényt az igényjogosultak névjegyzékével együtt haladéktalanul felterjeszti a m. kir. Kúriához. A m. kir. Kúrián alakuló külön bíróság a kórelem tárgyában a feleknek írásban vagy szóval történt meghallgatása és szükség esetében a Pénzintézeti Központ írásbeli szakértői véleményének megszerzése után végérvényesen határoz, határozatát nem indokolja. A szakértői véleményt zárt borítékban kell kezelni és ezt a felek nem tekinthetik meg^ A külön bíróság azt is vizsgálat tárgyává teszi, hogy az arányszámnak a megállapítására irányadó adatok alapján indokoltnak mutatkozó megváltoztatása a kötelezett vagyoni helyzetére és vállalatának jövedelmezőségére figyelemmel nem lenne-e méltánytalan. Ha a vállalat saját vagyonát a vagyon jövedelmezőségére figyelemmel megállapított értékben mutatta ki, a megnyitó mérlegben az arányszámot nem lehet felemelni azon az alapon, hogy a vállalat saját vagyonát valóságos értékén alul állapította meg. A kérelmet azon az alapon, hogy nem megfelelő számú nyugdíjjogosult terjesztette elő, csak akkor lehet visszautasítani, ha az igényjogosultak névjegyzékét az intézet a kérelem előterjesztése előtt a 22. §. értelmében .bemutatta. A kir. Kúrián alakuló külön bíróságnak az elnökét a kir. Kúria tanácselnökei sorából, két tagját a kir. Kúria ítélőbírái sorából a kir. Kúria elnöke jelöli ki, a másik két tagját pedig a tanács elnöke hívja be azoknak a közgazdasági szakférfiaknak sorából, akiket erre a célra a pénzügyminiszter előre kijelölt. A külön bíróság alakulásának, eljárásának, és ügyvitelének szabályait egyebekben a pénzügyminiszterrel egyetértve az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. III Vegyes, átmeneti és- életbeléptetö rendelkezések. 41. §. Külföldi hitelező javára magyar állampolgár pénztartozását csak a jelen törvény értelmében lehet átértékelni, az átértékelés mértéke azonban nem lehet nagyobb mint amilyen mértékben az illető külföldi államban fennálló jogszabályok, magyar állampolgár hasonló követelésének átértékelését megengedik, 42. §. Koronaértókben meghatározott pénztartozásnak tekintendő a közforgalom tárgyául szolgáló olyan értékpapíron alapuló pénztartozás is, amely értékpapírban a pénztartozás összege idegen pénznemben van kifejezve, valamint az olyan értékpapíron alapuló pénztartozás is, amely értékpapírban a pénztartozás magyar törvényes értékben kifejezett összege mellett más pénznemben kifejezett kibocsátáskori egyenértéke is fel van tüntetve. 43. §. A jelen törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást azokra; a pénztartozásokra, amelyek teljesítésének módját vagy összegének meghatározását ; 1. nemzetközi egyezmény 2. a trianoni békeszerződés egye gazdasági rendelkezéseivel kapcsos