Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-940. Törvényjavaslat a halászatról szóló 1888:XIX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

940. szám. 157 Az ivadéknevelő tavak berendezésének hatósági engedélyezésére és az erre vonatkozó szolgalom megállapítására az 1885 : XXIII. t.-c. VI. fejezetében, valamint az e törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról szóló 1913 : XVm. t.-c. 23—28. §-ában foglalt azok a rendelkezések irányadók, amelyek az engedélyezési ügyekben eljáró hatóságok hatáskörét és eljárását szabályozzák. 5. §. Olyan tavakban (különálló holtágakban), amelyeknek halászatára jogosultak társulattá alakultak, a halászat a földmívelésügyi miniszter engedélyével és az általa jóváhagyott üzemterv szerint úgy gyakorolható, mint a zárt vizekben (1888 : XIX. t.-c. 13. §.). Az üzem vezetője köteles a halfogásokat szakszerűen elkönyvelni s az adatokat a felügyelő hatóságnak kívánatára bármikor rendelkezésére bocsátani. Ha az első bekezdésben említett engedélyt a halászati jog bérlője kéri, a bérbeadó társulatot előzetesen meg kell hallgatni. 6. §. Az árvíz levonulta után víz alatt maradó mélyedésekben avagy az anyavízzel áradás idejében összeköttetésbe jutó holt medrekben, erekben ós hasonló vízbefogadókban gyakorolható halászatot a halászatra jogosultak kötelesek annak bórbeadni, aki az anya víz halászati jogát gyakorolja (tulajdonos, haszonbérlő), ez pedig köteles azt bérbevenni. Ez a rendelkezés csak töltések közé fogott, illetőleg magas partok által szegélyezett olyan vizek mentén nyerhet alkalmazást, amely vizek halászatának gyakorlása végett a jogosultak az 1888 : XIX. t.-c. 14. •§. b) pontja alapján társultak, vagy amely vizek bérbeadása a hatóság útján történik. (47. §.) A bérbeadási és bérbevételi kötelezettség körül, valamint a haszonbér-összeg tekintetében felmerült vitás kérdésekben a társulat székhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselője határoz. A határozattal meg nem elégedő fél a haszonbér Összegének megállapítása végett a bírósághoz fordulhat; a bérbeadási és bérbevételi kötelezettség tekintetében pedig a határozat közlésétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz, amelynek határozata ellen a közléstől számított 15 nap alatt am. kir. földmívelésügyi miniszterhez élhet jogorvoslattal. Az ily bérlő köteles arról gondoskodni, hogy a mélyedésekben rekedt halivadék az anya vízbe jusson. 7. §. A halászjegy egymagában a halfogásnak semmitéle módjára nem jogosít. A hatóság a halászjegy kiállítását a jogosultság igazolásától teheti függővé. 8. §. Annak, aki az illető vízben halászatra nem jogosult, nem szabad fogásra kész állapotban levo halászó eszközzel a víz partján járni, vagy ily eszközzel a vízben bármiféle vízijárművön (hajón, tutajon, csónakon stb.) közlekedni, sem ilyen eszközt a víz partján, vagy a vízen levő bármiféle vízi művön (malomban, uszodában stb.) tartani. A halászatra jogosítottak balőrökül alkalmazhatnak oly egyéneket, akik a mezőőrök törvényes minősítésének (1894 : XII. t.-c. 77. §.) megfelelnek. A halőröket a közigazgatási hatóság felesketi, jegyzékbe iktatja és hasonló j elvé any el látja el, mint a mezőőröket. A felesketett halőrök szolgálatuk gyakorlásában a magánosok által alkalmazott mezőőrökkel esnek egy tekintet alá. Aíöldmívelésügyi miniszter közgazdaságilag jelentősebb vizekre nézve a halászati társulatokat indokolt esetekben a felügyelet szervezésére kötelezheti. //. ciJá. Az 188S : XIX. t.-c. III. fejezete helyébe az alábbi 9—15. §§. rendelkezései lépnek: % §, A halászatot az arra jogosult is csak à jelen §-ban, valamint az