Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-937. Törvényjavaslat a kir. bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyminisztériumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899:XLVIII. törvénycikk hatályának további meghosszabbításáról

937. szám. 141 Melléklet a 937. számú irományhoz. Indokolás „a kir. bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyminisztériumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899: XLVIIL törvénycikk hatályának további meghosszabbításáról" szóló törvényjavaslathoz. Az igazságügyin misztérium ügykörébe tartozó munkának igen jelentékeny részét évtizedek óta a kir. bíróságoknak és ügyészségeknek az igazságügyminisztériumban alkalmazott tagjai végzik. A bíráknak és ügyészeknek az igazságügyminisztériumban való alkalmazása az igazságügy miniszternek adott törvényi felhatalmazáson alapszik, amely felhatalmazást azonban a törvényhozás nem egyszersmind en korra, hanem csupán előre meghatározott rövidebb — rendszerint öt évi — időtartamra adta meg. így történt ez nevezetesen mindjárt az első alkalommal, az 1886 : XXVIII. törvénycikk megalkotásakor és ugyanígy rendelkezik a kérdést újból részletesen szabályozó 1899: XLVIIL törvénycikk is, amelynek hatályát az 1906: XI. törvénycikk az 1910. évi, az 1910: XXL törvénycikk az 1915. évi, az 1915:XXIÍI. t.-c, az 1920. évi, az 1920: XXXIX. t.-c. pedig az 1925. évi december hó 31. napjáig meghosszabbította. A kir. bíróságok ós ügyészségek tagjainak az igazságügyminisztériumban való alkalmazhatására vonatkozó törvényhozási felhatalmazás ilykép a folyó év végével megszűnik. Arra, hogy az igazságügyminisztérium teendőinek ellátásánál a központi igazgatás fogalmazó személyzete mellett a bíróságok és ügyészségek tagjainak munkaereje is igény be vétetik, annak a felismerése vezetett, hogy az igazságügyminisztérium hatáskörébe tartozó ügyek jelentékeny része olyan természetű, amelynek megfelelő ellátása az igazságszolgáltatás terén szerzett gyakorlati tapasztalatokat és ismereteket tesz szükségessé. Ilyeneknek tekintette a törvényhozás az 1899 : XLVIIL törvénycikk megalkotásánál különösen a kir. bíróságok és ügyészségek feletti felügyelet gyakorlását, jogi vélemények adását, törvényjavaslatok előkészítését és a törvények végrehajtásának szabályozását, továbbá mindazokat a tennivalókat, amelyek a most felsoroltakkal összefüggnek. E tennivalók egy része, nevezetesen a kir. bíróságok és ügyészségek feletti felügyelet, jogi vélemények adása ós ezekkel kapcsolatos egyéb tennivalók az igazságügyminisztérium rendes munkaköréhez tartoznak és így természetesen mint a múltban, úgy a jövőben is kívánatossá fogják tenni a bírói