Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-869. Törvényjavaslat a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáró

szám. 88 869. 1. az 1924/25. évi kezelés terhére beutalandó 350.000 aranykorona hozzájárulás, 2. az 1925/26. évi állami költségvetésbe beállított 2,000.000 aranykorona hozzájárulás, 3. az alap további táplálása cél' jából az 1926/27. évtől kezdve az állam évi költségvetésébe beállítandó összegek és 4. a 3. §. intézkedései értelmében számolólapok előállításából és forgalomba hozatalából származó nyereség. Az »Országos Népiskolai Építési Alap« állásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter évenként, a költségvetés előterjesztésekor a nemzetgyűlésnek (országgyűlésnek) jelentést tesz, az alap kezelésére vonatkozó szabályzatot a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 3. §. Az Országos Népiskolai Építési Alap gyarapítására szolgáló számolólapok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy számolólapokat állíttasson elő, hozhasson forgalomba és az ebből eredő nyereséget az Országos Népiskolai Építési Alap gyarapítására fordítsa. Ezeknek a számolólapoknak használata kötelező minden fényűzési adó alá eső nyilvános étkezőhelyiségben (kávéházakban, vendéglőkben, stb ), minden olyan esetben, amikor a fogyasztott ételek vagy italok ára (együttesen) az. egy aranykoronát meghaladja. A számolólap ára fejében a fogyasztóval szemben 5 fillér (aranyértékben) számítható fel. Aki fényűzési adó alá "eso nyilvános étkezőhelyiségben az előbbi bekezdés ellenére számolólap használatát elmulasztja vagy nem a vallás- és közoktatásügyi miniszter által forgalomba, hozott számolólapot. használ vagy fényűzési adó alá eső nyilvános étkezőhelyiségben való használat céljára számolólapot jogosulatlanul készít vagy forgalomba hoz, kihágást követ el, amely két hónapig terjedhető elzárással és három millió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Kihágás miatt az eljárás a közigazgatósági hatóság hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a vallás- és közoktatásügyi miniszter jár el. 4. §. Az állam hozzájárulása az iskola építéséhez. Az e törvény alapján létesített iskola építéséhez az állam építési (átalakítási) terveket és élőm éret-költségvetéseket ad ; a tervek használata kötelező és gondoskodik az illetékes áll am építészeti hivatal útján az építés ellenőrzéséről és felülvizsgálásáról. Ha az érdekeltség anyagi helyzete múlhatatlanul szükségessé teszi, aközigazgatási bizottság javaslatára (6. §.) a vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országos Népiskolai Építési Alapból az építési költségek egy részének fedezésére államsegélyt engedélyezhet; újabban alakult szegény telepeken pedig az iskola építésének készpénzköltségeit az Országos Népiskolai Építési Alap terhére esetleg egészen is elvállalhatja. Kivételes esetekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekeltségnek az Országos Népiskolai Építési Alapból legfeljebb három évi törlesztésre mérsékelt kamat mellett megfelelő biztosíték ellenében építési kölcsönt is engedélyezhet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra is, hogy iskolátlan kisközségek belterületén szükséges népiskola építésére, az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint, az Országos Népiskolai Építési Alapból államsegélyt adhasson.