Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-868. Törvényjavaslat az1925/26. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

868. szám. 85 2 Vő-os adókulcsból 0-5% tehát a városokat illeti s az 1%-os leszállítás tisztán az államkincstár rovására történik. Az adókulcs leszállítása egyébként is igen nagyméretű, ha figyelembe vesszük azt, hogy a fogyasztónál mindig az adókulcsnak a többszöröse jelentkezik. Tehát úgy a forgalom, mint a fogyasztás szempontjából az adókulcs leszállítása léiryoges könnyítést jelent. Az (í). bekezdésnek, mely az adókulcs leszállítására vonatkozó rendelkezést tartalmazza, csak következményei a (2) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezések. A 9. §-hoz. Az adókulcs megváltoztatásával egyidejűleg szabályozni kell a városok részesedésének mértékét is. A tervezett rendelkezés a városok részesedósét az eddig megállapított mértékben tartja fenn. Minthogy a városok költségvetéseben a forgalmi adóbevételek igen nagy összegben és rendszeresen szerepelnek, a városok háztartási egyensúlyának fenntartása csakis az eddigi részesedebi mérték biztosítása mellett érhető el. Elkerülhetetlen a városok 05°/o-os részesedésének további fenntartása azért is, mert köztudomású, hogy a városok nagymérvű kölcsönök felvételére vannak ráutalva, a vonatkozó tárgyalások pedig csak az esetben kecsegtetnek eredménnyel, ha a törlesztésekre kellő fedezetet tudnak a városok, kimutatni. A 10. §~lioz. A 10. §-ban javasolt rendelkezés a beltöldi vállalatok versenyképességót kívánja biztosítani az amúgy is kedvező termelési viszonyok mellett dolgozó külföldi üzemekkel szemben. Az eddigi rendelkezések szerint az érdekelt vállalatok (szénbányák, erdőgazdaságok) a munkabér fejében kiszolgáltatott áruk után is fizették a forgalmi adót. Mivel pedig a külföldi adórendszerekben ez a forgalom mentesül az adóztatás alól, a nálunk érvényben levő ez a rendelkezés, mely a termelési költségeket lényegesen emelte, a belföldi üzemek versenyképességét veszélyeztette. Indokolja ezt a rendelkezést a szociális szempontok szem előtt tartása is. Ugyanis az a körülmény, hogy a munkabér fejében kiszolgáltatott áru értéke forgalmi adóval van megterhelve, tekintettel arra, hogy a közvetlen áthárítás nem lehetséges, a versenyviszonyok nyomása alatt közvetve a munkabérek megállapításánál juthat kifejezésre. Ugyanez a szakasz intézkedik az áruknak a saját háztartásban való felhasználására vonatkozó adókötelezettség megszüntetését illetőleg. Ennek a forgalomnak adókötelezettsége pénzügyi szempontból alig bír jelentőséggel ós így a kezelésével járó nagy nehézségek nem állanak arányban hozamával. A 11. §-hoz. A 11. §. részben szabatosabb átdolgozását tartalmazza az 1921 : XXXIX. t.-c. 38. §-ának, részben pedig az adott felhatalmazással módot nyújt arra, hogy megszüntettessék az a visszás helyzet, amely szerint a vámmentes árúk a vámvonalon való áthozataluk alkalmával általában mentesek voltak az általános forgalmi adó alól. A forgalmi adó szempontjából az a körülmény, hogy a forgalom vámmentes áruval bonyolíttatik-e le, a törvényben lefektetett adózási rendszerből indulva ki, teljesen közömbös. Minthogy ez a rendelkezés a belföldi termelés és forgalom szempontjából nagy jelentőségű, az esetleges nehézségek kiküszöböléséhez szükséges felhatalmazásokat ez a szakasz tartalmazza. A 12. §-lioz. A 12. §-ban foglalt felhatalmazások a külföldi forgalmi rendszerek mintájára a kivitel előmozdítására szolgálnak. A 13. §-hoz. A feldolgozatlan nemesfémek és drágakövek forgalma a jelenlegi gazdasági viszonyok között a rendes forgalomra megállapított adókulcsot, illetve az ennek megfelelő adót nem bírja el é3 így az újonnan alakult •és a legális kereskedelem szempontjából nagyjelentőségű Budapesti Nemes-