Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-922. Törvényjavaslat a rokkantellátási adóról
922. szám. 439 20.000 korona jövedelem után a jövedelemadó 1.340 K, a rokkantellátási adó 120. K, ez 0-6%-nak felel meg, — 40.000 korona jövedelem után jár 4.000 K jövedelemadó illetőleg 260 K rokkantellátási adó vagyis 0 # 65% ; 80.000 K jövedelem után jár 13.340 K jövedelemadó, 800 K rokkantellátási adó vagyis 1% ; .200.000 K jövedelem után jár 80.000 K jövedelemadó, 2.600 K rokkantellátási adó, vagyis 1-37-. A 7. §-hoz. A szolgálati vagy munkabérviszonyban álló egyének a szolgálati járandóságuk alapul vételével külön skála, szerint fizetik a rokkantellátási adót, amelyet a szolgálatadó előzetes kivetés nélkül tartozik a járandóságból levonni és beszolgáltatni ópúgy, mint a kereseti adót. Ez egyrészt megkönnyíti az eljárást, másrészt biztosítja az alkalmazottaktól más módon esetleg be nem hajtható rokkantellátási adó befolyását. Amelyik alkalmazott földadót, házadót, általános kereseti adót, jövedelemadót vagy vagyonadót fizet, az ezen adók alapul vételével külön rokkantellátási adót tartozik fizetni és pedig előzetes kivetés alapján. Külön van megállapítva a belföldi házalók által ebbeli foglalkozásuk után fizetendő adó mértéke és külön a tantiem adó alá eső járandóságok után fizetendő rokkantellátási adó mértéke. Az utóbb említett járandóságok után fizetendő 2°/o-os adó nem mondható súlyos adótehernek, ha figyelembe vesszük, hogy ez a javadalmazás az érdekelt adózóknak nem a fő-, hanem csupán mellékjövedelme. A 8. §-ho3. A rokkantellátási adó kivetése céljára szükséges adatokat *az általános adóösszeírás során fogom beszereztetni. Csupán az 1925. évben a törvény életbelépése alkalmából lesz szükség külön összeírásra. A 9—11. §-okho0. A rokkantellátási adó kivetését a községi elöljáróságokra (városi adóhivatalokra^ kívánom rábízni, miután az adó kivetésére szükséges adatok ott a legtöbb adózóra nézve rendelkezésre állanak. A 12. és 13. §-hoz. Ez a két szakasz a jogorvoslati eljárást szabályozza. A 14—16. §-hoz. A 14. §. adócsalásnak minősíti a rokkantéi látási adónak szándékos megrövidítését. A 15. §. szabálytalanságnak minősíti és pénzbírsággal sújtja az adócsalásnak nem minősíthető azokat a cselekményeket vagy mulasztásokat, amelyek a törvénybe, vagy annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekbe ütköznek. Ezeket a szigorú rendelkezéseket azok a fontos állami érdekek teszik indokolttá, amelyek ennek a céladónak helyes kivetéséhez ós befolyásához fűződnek. A 16. §. a hatósági közegek mulasztásának megtorlásáról gondoskodik. A 17—21. §-okhoz. A rokkantellátási adót nem lehet pótlékolni. A rokkantellátási adó épúgy, mint az egyenesadok, évnegyedenkmt ós pedig február, május, augusztus és november hó 15-ig fizetendő be. Az alkalmazottaktól havonkint levont rokkantellátási adót azonban havonkint a kereseti adóval együtt kell befizetni. Ugyancsák a kereseti adóval együtt fizetik be a rokkantellátási adót a házalók is a házalási engedély váltásakor. A 18. §. havi 37o adópótlék fizetésére kötelezi azt a szolgáiatadót, aki az alkalmazottól levont rokkantellátási adót kellő időben nem fizeti be, ha pedig a hatóság felhívásában külön kitűzött határidő alatt sem fizeti be, akkor háromszoros adópótlékot tartozik fizetni. A aranykoronaértókben megállapított adók után havi l7o késedelmi kamatot kell fizetni. A szolgálatadó azonban levonja a rokkantellátási adót az alkalmazott illetményéből, tehát nem a sajátjából fizeti azt, ennélfogva indokolt, hogy nagyobb
