Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-918. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet 1924. évi VI-ik egyetemes értekezletén a munkások szabad idejének felhasználása tárgyában elfogadott ajánlásról

40© 918. szám. 918. szám. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet 1924. évi VI-ik egyetemes értekezletén a munkások szabad idejének felhasználása tárgyában elfogadott ajánlásról. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatott a nemzetgyűlés közgazdasági és~ , . munkaügyi bizottságának.) Tisztelt Nemzetgyűlés! * A nemzetközi munkaügyi szervezet 1924. évi VI. egyetemes értekezletén a munkások szabad idejének felhasználása tárgyában ajánlást fogadott el, amelynek szövegét magyar fordításban tisztelettel csatolom. Ezt az ajánlást a trianoni szerződés 333. cikke értelmében tárgyalás végett a nemzetgyűlés elé kell terjesztenünk. A nemzetközi munkaügyi szervezetet a szóban levő kérdés napirendre tűzésénél és az ajánlás szövegének megállapításánál annak a felismerése vezette, hogy a szabad idő célszerű felhasználásának rendkívüli jelentőséget kell tulajdonítani, nem csupán az egyedek megelégedettsége, harmonikus testi és lelki fejlődése, munkakedvük, teljesítő képességük fokozása, hanem egész nemzeteknek, végeredményben az emberiségnek fejlődése és előhaladása érdekében. Ennek a jelentőségnek megfelelően célszerűnek látta a nemzetközi munkaügyi szervezetet, számolva egyszersmind azokkal a kívánalmakkal, amelyeket a helyi viszonyoknak, szokásoknak sokfélesége támaszt, megállapítani azokat az alapelveket és módozatokat, amelyek általában a legmegfelelőbbnek tűnnek fel arra, hogy a szabad idő legelőnyösebb felhasználását biztosítsák. A nemzetközi munkaügyi szervezet az ajánlásban mindazt összefoglalta, amit az e részben eddig szerzett tapasztalatok, megfigyelések és tanulmányok alapján irányításképen megállapítani lehet. Részletesen foglalkozik mindenekelőtt azzal a kérdéssel, miképen lehet leginkább elérni azt, hogy a szabad idő mennél csorbíttatlanabbul, mennél nagyobb teljességében biztosíttassék a /