Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-909. Törvényjavaslat a vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről

:324 909. szám. rendelkezéseiben több helyen az egyes államok belföldi szabályaira mkal ; de különben is kétségtelen, hogy a belföldi jogok supplementaris érvényesítése nem mellőzhető. Az 53. cikk tehát csak kifejezett megállapítását tartalmazza egy eddig­is teljes mértekben érvényre jutott jogelvnek s így e cikk fölvétele elleri észrevétel nem merül fel. Az 54. és 55. cikkek a bírói eljárásra és ítéletékre, valamint a> lefogla* lásokra és biztosítékokra nézve ugyanazokat a határozmány okát tartal­mazzák, mint a jelenleg érvényes egyezmény 55., 56. és 23. cikkei. Az 56. cikk igen fontos és hézagpótló rendelkezést tartalmaz. E cikk kimondja, hogy az egyezményben említett frankösszegek aranyfrank értékben értendők, egyszersmind maga e cikk meghatározza, hogy ez az aranyfrank •az aranydollárnak hányadrészével egyenlő. így végeredményben az egyez­mény a legállandóbbnak bizonyult aranydollárértéket veszi alapul — azokra •a fizetségekre nézi-e, amelyek magassága az egyezményben számszerűleg van meghatározva. Ugyanez a cikk kötelezi a vasutakat, hogy az idegen pénzek átszámí­tási, illetőleg beváltási árfolyamait megfelelően közhírré tegyék. Ez a hatá­rozni ány azonban azt is magában foglalja, hogy a vasút maga állapítja meg ezeket az árfolyamokat, ami természetesen nem zárja ki azt, hogy az egyes államok törvényei és szabályzatai e tekintetben a vasutakra nézve kötelező szabályokat tartalmazhatnak. Az 57. cikk rendelkezései szerint továbbra is fenntartatik a nemzetközi vasúti fuvarozásügyi központi hivatal, miután ez a szerv eddigi működéséhez képest szükségesnek és hasznosnak bizonyult. Az ez értelemben rendelkező határozmányok csak annyiban különböznek a jelenleg érvényes egyezmény 57. cikkének tartalmától, hogy az új egyezménybe oly határozmány is föl­vétetett, amely szerint a szóban levő hivatal székhelyét, összeállítását és szervezetét, valamint a működéséhez szükséges eszközöket megállapító sza­bályzatnak (VI. melléklet), valamint eme szabályzat esetleges módosításainak ugyanaz a hatálya és érvénytartama, mint magáé az egyezményé. Ami pedig ezt a szabályzatot tartalmazó VI. mellékletet illeti, ennek 1. cikke — a-zonkívül, hogy a központi hivatal alapításával annak idején kapcsolatban volt határozmányokat már nem foglalja magában, annyiban is lényegesen különbözik a most érvényben levőtől, hogy nem állapít meg átalányöifszeget e hivatal költségeinek fedezésére, hanem úgy rendelkezik, hogy mindegyik állam annak a kilométerszámnak arányában vesz részt a költségek viselésében, amely kilométerszám a nemzetközi egyezmény érvénye alá általa bejelentett vasúti- és automobilvonalak kilométerszámából és a hajózási vonalak kilométerszáma, feléből áll elő. A kilométerenkénti hozzá­járulás pedig nem lehet magasabb 1*40 franknál. Ebben a keretben a tényleges szükséghez képest a svájci szövetségi kor­ín ány r állapítja meg évente a hivatal költségvetését. Újak azok a határozmányok is, amelyek az egyes államok hozzájáru­lásai behajtásának módját és a késedelmes fizetőkkel szemben követendő eljárást és a behajthatatlan tartozások pótlását szabályozzák. Ami a Magyarország által a jövőben viselendő hozzájárulási összeget illeti, ez — több, eddig nem részes államoknak az egyezménybe való belépése, valamint a hajózási- és automobil vonalak bevonása folytán — előreláthatóan nem fog emelkedni. A többi határozmány nem módosult fölemlítést érdemlő mórtékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom