Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-909. Törvényjavaslat a vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről

909. szám. 32*. •jában^an a krildeményfeeo netán beálló károk esetére bármily nagy összegű kártóiiítést biz&osítani. A 38. eiMí kimondja, hogy a vasúttól csalárdság útján kapott kártérítési összegéét a csalárdul eljáró fél — a büntetőjogi következmények érintése nélkül — kétszeresen tartozik visszafizetni. iE határozmánynak gyakorlati jelentősége az, hogy a vasút kompenzációt kapjon a csalárdság által okozott munkatöbblete fejében. A szóban levő' - szerződéses bí^ságszerű kikötés egyébként — mint a csalások megelőzésére irányuló hatáM>zmány — a »bonae --mores« szempontjából sem eshet kifogásolás sáá. A 39. .cikk a most érvényes egyezmény 29. cikkéhez hasonlóan kimondja,, hogy a vasút felelős a fuvarozás végrehajtásánál alkalmazott közegeiért és egyéb személyekért. Az új egyezmény ehhez még 'hozzáfűzi azt a magyarázó szabályt, hogy a vasúti közegeknek azért a tevékenységéért, amelyet ők a. :iélek kívánságára ezek helyett, ezek érdekében végeznek, a vasút nem felelős. Ez a h&tározmány a most érvényes egyezményben nem foglaltatik ugyan, ;azonban a különböző díjszabási határozmányokba föl van véve s így a nemzetközi forgalomban már eddig is érvényre jutott. A 4Ú.—46. cikkek. Ezek a felszólamlásokról, a perekről és a "vasút elleni igények elévüléséről szólnak. A ma érvényes egyezménynyel szemben új szabályozást tartalmaz a 40^ cikk. A most érvényes egyezmény ugyanis a perenkivüli felszólamlásokra nézve semmiféle szabályozást sem tartalmaz; ezt a szabályozást teljesen a vasutak díjszabási határozmányain a k engedte át. Az új egyezménybe a szabályozás teljessége és az egységesség megóvása érdekében fölvétettek e tárgyra vonatkozólag azok a határozmányok, amelyek eddig az egyezményhez díjszabási úton érvényesített egységes kiegészítő határozmányokban foglaltatnak. A 41. cikk a vasút ellen perrel fellépni jogosult személyek v meghatározás a tekintetében az eddigi egyezménynyel szemben részben részletesebb, részben pedig fontos eltérést tartalmazó rendelkezéseket foglal magában. Amíg ugyanis a ma érvényes egyezmény 26. cikke minden közelebbi részletezés nélkül, csak a fuvarozási szerződésen alapuló igények bírói érvényesítésére jogosult személyekről szól, addig az új egyezmény az igények tárgyai szerint való megkülönböztetés mellett intézkedik. Megkülönböztetés történik nevezetesen : ' 1. a visszatérítési igények, 2. az utánvétekre vonatkozó és 3. a fuvarozási szerződésen alapuló minden egyéb igényre. Már a ma érvényes egyezmény határozmányai értelméből is kétségtelen ugyan, hogy a visszatérítést mindig a tartozatlan fizetést teljesítő fél igényelheti, az utánvétre vonatkozó igény pedig mindig a feladót illeti meg; azonban ezek a rendelkezések különböző helyeken voltak érintve, míg az új egyezményben e határozmányok az anyag szisztematikus elrendezésének megfelelően a kellő helyre vétettek fel. Ámde a fuvarozási szerződésből eredő minden egyéb kereset érvényesítésére vonatkozó jogosultságot illetőleg az új egyezmény lényeges újítást tartalmaz. Amíg ugyanis a most érvényes egyezmény 26., illetve 15. cikk (4.) bek. értelmében a vasút elleni igény érvényesítésére mindaddig, amíg az árú megérkezése után a fuvarlevél az átvevőnek átadatott vagy az átvevő által az árú kiszolgáltatására irányuló kereset beadatott, csak a feladó van Az 1922. évi június hő 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XV. kötet. 41