Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-909. Törvényjavaslat a vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről

909, szám. ' 319 kiegészítése a 16. cikk 3. §-ában és a 21. cikk 4. §-ában már érvényesített annak a rendelkezésnek, amely szerint az átvevő a fuvarlevél kiváltása után a kiszolgáltatási határidő leteltével még akkor is kártérítésre jogosulttá válik, ha az árú a rendeltetési állomásra meg sem érkezett. A 27. cikk a vasút fuvarozói felelősségének terjedelmét illetőleg általában ugyanazokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a jelenleg érvényes egyezmény 30. cikk (1) bekezdésében és a 39. cikkben foglaltatnak. Eltérés ez utóbbi cikkel szemben csupán az, hogy a kiszolgáltatási késedelemért való felelősség alól való mentesség az eddigi egyezményben olyképen volt meghatározva, hogy a vasút nem felelős az oly eseményekből származó késedelemért, amelyeket ő sem elő nem idézett, sem el nem háríthatott, míg az új egyezmény ettől némileg eltérőleg oly körülményeket említ, amelyeket a vasút ki nem kerülhetett és amelyeknek elhárítása tőle nem függött. Ennek az eltérő szövegezésnek az képezi indokát, hogy az 1923. évi értekezlet úgf találta, hogy a jelenleg érvényes szöveg szerint a vasút mentessége oly esetekre is kiterjed, amelyekben a fuvarozónak kevésbé menthető mulasztása forog fenn. Az új szöveg tehát a közönség érdekében valamivel szigorúbban kívánja a vasút felelősségét körülírni, mint a jelenleg érvényes egyezmény. A 28. cikk. A vasút felelősségének azok a korlátozásai, amelyek bizonyos különös veszélyekből folyó káreseteknél a vasút javára szolgálnak, a most érvényes egyezmény 31. cikkében vannak szabályozva. Az új szövegből mindenekelőtt kiküszöböltetett a félreértésre és sok eltérő magyarázatra alkalmat adó »avarie« (kár) szó, s egyebekben is az új szövegezés szabatosabb, mint a jelenlegi egyezmény szövege. Ezenkívül egy fontos újabb pont vétetett fel e cikk 1. §-ában felsorolt mentességi esetekre nézve. A jelenleg érvényes egyezmény 43. cikkének oly értelmű határozmánya, amely szerint, ha a szállításból kizárt tárgyak hamis tartalombevallással vagy a feltételesen szállítható tárgyak az előírt feltételek teljesítése nélkül adattak fel, a vasút minden felelőssége ki van zárva, az új egyezményből kihagyatott és e helyett csupán a 28. cikk 1. §-ába vétetett fel egy új pont, amely szerint ily feladások esetében a vasút az ezen helytelen feladás tényéből eredő károkért nem felelős. Ezáltal az- a szabályozás áll elő az új egyezménynél, hogy az ilyen esetekre is érvényesülhet az ezen különös veszélyekre nézve a most érvényes egyezményben is kimondott az a vélelem, hogy az ily szabálytalanul feladott küldeményeknél előálló károsodás a szabálytalan feladás tényéből keletkezett. Számottevő jelentőségű ez a módosítás a fuvaroztató közönség szempontjából, miután sok panasz tárgyát képező méltánytalanságoknak fog véget vetni. t A most érvényben álló határozmány intenciója a forgalom biztonságának nagy szigorúság útján való megóvása ; míg az új határozmány a megokolatlan igazságtalanságok kizárását célozza — egyébként hasonló intenció mellett. Ez olykép valósul meg, hogy míg a most érvényes egyezményben a szóbanforgó káresetek tekintetében a vasút javára »praesumtio juris et de jure« áll fenn, addig az új egyezmény ezekre az esetekre az egyéb különös veszélyekhez hasonlóan csak »praesumtio juris«-t biztosít a vasút javára. A 29. és 3ß. cikkek a most érvényes egyezmény 34. és 37. cikkeiben foglaltakkal szemben a kártérítés összegének megállapítása tekintetében lényeges módosításokat tartalmaz. így az árú értékének megállapításánál az új egyezmény szerint elsősorban az árú tőzsdei értéke jön tekintetbe és csak ilyennek hiányában szolgál