Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-909. Törvényjavaslat a vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről
306 909. szám. megteremtésével foglalkozzék, amely egészen új egyezmény létesítését jelentse. Új egyezmény létesítését különben a módosításokra vonatkozó javaslatok nagy számán kívül az is indokolta, hogy az érvényes egyezmény szerkezete az áttekinthetőség szempontjából tökéletesnek éppen nem mondható. De már azokban a békeszerződésekben is, amelyeket a világháborúban, vesztes államok elfogadni kénytelenek voltak, így például a Magyarországot közvetlenül érdeklő trianoni békeszerződés" (1921. évi XXXIII t.-c.) 296. cikkében is kilátásba van véve a vasúti árúfuvarozásra vonatkozó új egyezmény létesítése, annak kötelező megállapítása mellett, hogy amennyiben az ilyen egyezmény az említett békeszerződós életbelépése után öt évi határidő alatt létesül, annak határozmányai a jelenleg érvényes hasonló tárgyú egyezményben foglaltak helyett Magyarországra kötelezők lesznek — még akkor is, ha ez az állam vonakodnék attól, hogy az egyezmény előkészítésében részt vegyen vagy ahhoz csatlakozzék. A nemzetközi vasúti árúfuvarozás egységes szabályozása külforgalmunk szempontjából nemcsak üdvösnek, de meilőzhetlenül szükségesnek is mutatkozván, de abból a célból is, hogy e szabályozásnál a hazai forgalom érdekei lehetőleg érvényesíthetők legyenek, a magyar kormány nemcsak képviseltette magát a szóban levő értekezleten, hanem 27 önálló javaslatot is tűzetett az értekezlet napirendjére és küldöttsége útján az egyéb államok javaslatainak tárgyalása során is lehetőleg érvényesíttetni kívánta álláspontját —• ami sok irányban sikerült is. A magyar kormány megítélése szerint nem lett volna helyes az értekezlet tárgyalásaitól távol maradói vagy ott passzive viselkedni és így azt a látszatot kelteni, hogy Magyarország kényszeríttetni kívánja magát az új egyezmény alkalmazására. Éppen ezért ós mivel az 1923. évi május havában megtartott értekezlet által kidolgozott új egyezmény tervezete sok üdvös újítást tartalmaz, oly föltevésre pedig éppen nem ad okot, mintha külforgalmunknak bámely irányban is megnehezítését okozhatná : a magyar kormány képviseltette magát az 1924. évi október hó 23-án Bernben tartott államközi értekezleten is és az ezen értekezletről szóló jegyzőkönyv aláíratása útján készségét fejezte ki arra nézve, hogy az egyezmény ratifikálása és életbeléptetése érdekében el fog járni. Az egyezmény tartalmának ismertetése előtt nem hagyható megemlítés nélkül az a körülmény, hogy az 1923. évi május hó 1-ére Bernbe összehívott felülvizsgálati értekezlet javaslatait oly hatalmak képviselői is aláírták, mely hatalmak nem részesei a jelenleg érvényes árúfuvarozási nemzetközi egyezménynek. Ilyenek nevezetesen Spanyolország, Portugália, Görögország és a háború előtti Oroszország területéből kihasított következő négy állam : a Finn, Észt, Lett és Litván országok. Ezt a hét államot ugyanis a svájci szövetség kormánya abból a célból, hogy az egyezményhez való hozzájárulásnak megnyeressenek, az illető értekezletre a saját hatáskörében ós az értekezleten való részt ve vésük módozatainak érintése nélkül meghívta. Nyilván annak előrelátása folytán is történt ez, hogy az értekezlet nem a fennálló egyezmény felülvizsgálatával, hanem új egyezmény létesítésével fog foglalkozni és így nem lesz ezeknek az államoknak közreműködése anomalikus, ami pedig lett volna akkor, ha teljesen egyenjogú tényezőkként szerepeltek volna ama egyezmény módosításainál, amelyben nem is részesek és melybe való belépésükre kötelezettséget se vállaltak. Az eredmények azonban igazolták Svájc eljárását, miután tényleg új egyezmény létesítése került napirendre és az illető államok képviselői az új egyezménytervezethez hozzá'Bpiultak, sőt a múlt évi október hó 23-án kelt jegyzőkönyvet is aláírták, \
