Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-909. Törvényjavaslat a vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről

909. szám. 199 mis à la charge du destinataire. L'expéditeur peut payer, à titre d'affranchissement, soit certains frais déterminés, soit les frais de transport jusqu'à un point frontière ou une gare frontière quelconque, selon les tarifs appliqués ; exceptionnellement, des tarifs ou des accords entre Chemins de fer pourront autoriser l'affranchissement jusqu'à certaines garßs autres que les gares frontières. L'expéditeur doit indiquer, dans la lettre de voiture, sous la rubrique à ce destinée, les frais qu'il prend à sa charge, sous la forme ci-après : a) si l'expéditeur prend à sa charge les frais de transport ainsi que tous les autres frais qui, d'après les règlements et le tarif, peuvent être mis en compte par la gare expéditrice, y compris éventuellement les taxes supplémentaires pour déclaration d'intérêt à la livraison prévues à l'article 35 ci-après et les taxes pour débours et pour remboursements, il l'indique par le mot »franco« ; b) si l'expéditeur prend à sa charge d'autres frais que ceux qui sont compris sous la lettre a) ci-dessus, il l'indique par les mots »franco de port et de . . . (désignation exacte de la taxe ou des taxes qu'il veut payer)«. La mention »franco de douane« signifie que l'expéditeur aura à payer les droits et les frais de douane à percevoir par les bureaux de douane, ainsi que les frais de dédouanement à percevoir par le Chemin de fer ; c) si l'expéditeur prend à sa charge les frais de toute nature, même ceux qui se produiraient après l'acceptation de la marchandise au transport, il l'indique par les mots »franco de tous frais«; i d) si l'expéditeur ne prend à sa charge qu'une ou plusieurs des taxes vevőre átutaltaknak kell tekinteni. Bérmentesítés címén a feladó az alkalmazásra kerülő díjszabások szerint vagy bizonyos meghatározott költségeket vagy valamely határpontig vagy határállomásig felmerülő fuvarköltségeket fizetheti ; kivételesen a díjszabások vagy vasútközi meg állapodások megengedhetik a bérmentesítést bizonyos olyan állomásokig, 'amelyek nem határállomások. A feladónak a fuvarlevél erre a célra szánt rovatában az alábbiak szerint kell megjelölnie azokat a költségeket, amelyeket a következőkben meghatározott alakban magára vállal : a) Ha a feladó magára vállalja a fuvarköltségeknek valamint minden más olyan költségnek fizetését, amelyeket a szabályzatok és a díjszabás szerint a feladási állomás felszámíthat, — beleértve esetleg az alábbi 35. cikkben meghatározott kiszolgáltatási érdekbevallásért járó pótilletéket és a kószpénzelőlegért és utánvételekért felszámítandó jutalékokat is, akkor ezt »franko« szóval jelzi ; b) ha a feladó más költségeket vállal magára, mint amelyek a fenti a) pontban foglaltatnak, ezt a következő szavakkal jelzi : »franko fuvardíj és . . .« (a fizetni kívánt illeték vagy illetékek pontos megnevezése). ' A »franko vám« megjelölés azt jelenti, hogy a feladó által fizettetnek meg úgy a vámhivatal által beszedendő vámok és költségek, mint a vasút által beszedendő vámközvetítési ^költségek ; c) ha a feladó minden, bármiféle költséget, még azokat a költségeket is magára vállalja,' amelyek esetleg az árúnak fuvarozás végett való átvétele után merülnek fel, akkor ezt »franko összes költségek« szavakkal jelöli meg; d) ha a feladó a föntebbi a) pontban bennfoglalt illetékek közül csak