Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-909. Törvényjavaslat a vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről

909. szám. 197 octrois, autorités fiscales ou de police et autres autorités administratives sont remplies par le Chemin de fer. Celui-ci est libre, sous sa propre responsabilité, de confier ce soin à un commissionnaire ou de s'en charger lui-même. Dans l'un et l'autre cas, le Chemin dé fer assume les obligations d'un commissionnaire. Toutefois, l'expéditeur peut, soit par lui-même, soit par un mandataire désigné dans la lettre de voiture, assister aux opérations prévues à l'alinéa ci-dessus pour fournir tous renseignements et présenter toutes observations utiles, sans qu'en résulte pour lui le droit de prendre posses­sion de la marchandise ou d'effectuer les opérations. Si l'expéditeur a prescrit, pour l'accomplissement des formalités exi­gées par les douanes, octrois, auto­rités fiscales ou de police ou autres autorités administratives, un mode de procéder qui ne peut pas être admis, le Chemin de fer opère de la façon qui lui paraît la plus favorable aux intérêts de l'ayant droit et fait connaître á l'expéditeur les mesures prises. § 2. — Lorsque la gare destina­taire est pourvue d'un bureau de douane, si la lettre de voiture pre­scrit le dédouanement à l'arrivée ou si, en l'absence de cette prescription, la marchandise arrive à destination sous régime de douane, le destina­taire a le droit d'accomplir, à la gare destinataire, les formalités de douane. S'il use de ce droit, il doit acquitter au préalable les frais grevant l'envoi et retirer la lettre de voiture. Si les formalités de douane ne sont remplies ni par le destin a taire, ni par le mandataire de l'expéditeur dans un délai fixé par les règlements en vigueur à la gare destinataire, le Chemin de fer peut, tant que la hatósági kezelés telj esi téréről útköz­ben a vasút gondoskodik. Szabad­ságában áll a vasútnak, hogy ezt a teendőt saját felelősségére bizomá­nyosra bízza vagy hogy azt önmaga vállalja. A vasutat mind a két esetben a bizományos kötelezettségei terhelik. A feladó mindazonáltal akár sze­mélyesen akár a fuvarlevélben kije­lölt meghatalmazott útján a fenti bekezdésben említett eljárásnál jelen lehet a végből, hogy minden szüksé­ges felvilágosítást megadhasson és a szükséges észrevételeket megtehesse, a nélkül azonban, hogy ebből az a joga keletkeznék, hogy az árút bir­tokba vegye vagy az eljárást maga végezhesse. Ha a feladó a vám-, adóhivatali, pénzügyi vagy rendőri és egyéb köz­igazgatási hatósági kezelés teljesíté­sére olyan eljárási módot írt elő, amelynek helye nem lehet, akkor a vasút úgy jár el, ahogy az neki a jogosult érdekei szempontjából leg­kedvezőbbnek látszik és a tett intéz­kedéseket a feladóval közli. 2. §. Ha a rendeltetési állomáson vámhivatal van, — amennyiben a fuvarlevél a megérkezésnél' leendő elvámolást írja elő, vagy amennyiben ily előírás hiányában az árú vámke­zelési kötelezettséggel terhelten ér­kezik a rendeltetési állomásra, az átvevőnek joga vau arra, hogy a rendeltetési állomáson a vámkezelés teljesítéséről maga gondoskodjék. Ha az átvevő e jogával él, akkor neki előbb ki kell fizetnie a küldeményt terhelő költségeket és a fuvarlevelet át kell vennie. Ha a vámkezelés teljesítéséről a rendeltetési állomáson érvényes sza­bályzatokban megbatározott határidő alatt sem az átvevő, sem a feladó meghatalmazottja nem gondoskodott, a vasút, — amennyiben az átvevő a

Next

/
Oldalképek
Tartalom