Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-874. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javításáról, a beruházásokról és egyes adóügyi rendelkezésekről" szóló 872. számú törvényjavaslat tárgyában

128 874. szám. 10. §. Az 1921: XXXIX. t.-c. 39. S -a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: »Í3) Felhatalmaztatik a pénzügy­miniszter, hogy annak az adózónak, aki a belföldön előállított árut elő­zetes meg- vagy feldolgozás nélkül keresetszerűen külföldre szállítja (exportőr), az illető kórelmére azt az adóösszeget,»amelyet az árunak az exportőrhöz való szállításakor róttak le, egészben vagy részben megtérít­hesse, vagy betudhassa. A megtérí­tés, illetve betudás feltételeinek mód­ját és mértókét a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. (á) Felhatalmaztatik a pénzügy­miniszter, hogy annak az adózónak, aki az árut kiviszi, azt a forgalmi adót, amelyet az illető áru előállításánál az egyes alkatrészek, nyersanyagok, vagy egyéb anyagok beszerzésénél lerótt, egészben vagy részben megtéríthesse, vagy betudhassa. A megtérítés, illetve betudás feltételeit, módját és mérté­két a pénzügj^miniszter rendelettel állapítja meg.« 11. §. (i) A feldolgozatlan nemes­fémeknek ós ezek ötvözeteinek, a foglalatlan drágaköveknek és igaz­gyöngyöknek a Budapesti Nemesfém­es Drágakőcsarnokban lebonyolított forgalmából származó vételár minden megkezdett 1000 (ezer) koronája után 2 (kettő) korona adót kell fizetni az 1921: XXXIX. t.-c. III. fejezetében megszabott általános forgalmi adó helyett. (2) A Budapesti Nemesfém- és Drágakőcsarnokban kötött ügyletek után járó adó lefizetésére, a ked­vezményes adótétel jogos igénybe­vételére, továbbá a kikészítést el­járásban behozott nyersáru s a kellő határidő alatt külföldre kivitt kész­áru, valamint a tulajdonos azonossá­gának igazolására vonatkozó eljárási szabályokat a pénzügyminiszter ren­delettel állapítja meg. 12. §. (1) Felhatalmaztatik a pénz­ügyminiszter, hogy a részkötvények kibocsátása útján felvett kölcsönök­nél a kölcsönszerződésnek (kötvé­nyeknek) és a szelvényeknek illeté­két, valamint a telekkönyvi bejegy­zési illetéket, amennyiben a kölcsön­vevő a kötvényeket külföldön helyezi el, szükség esetén rendelettel módo­síthassa, esetleg ezek' alól az illeté­kek alól rendelettel megállapítandó feltótelek mellett mentességet is biz­tosíthasson. (2) Az a felhatalmazás, amelyet az 1925 : IX. t.-c. 15. §. (a) bekezdése a pénzügyminiszternek a záloglevél­kölcsönökkel kapcsolatos illetékek rendeleti szabályozására adott, ki­terjesztetik arra az esetre is-, ha a pénzintézet a zálogleveleket belföldön helyezi el. 13. §. (1) Felhatalmaztatik a pénz­ügyminiszter, hogy az 1922 : XVII. t.-c. 36. g-ában nyert felhatalmazás alapján általa életbe léptetett vám­kezelési illetéket úgy a kivitelben,, mint a behozatalban 1925. évi július hó l.-jétől kezdődő hatállyal meg­szüntethesse. (2) Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy a kivitelre kerülő mezőgazdasági termékek és cikkek után jelenleg szedett úgy­nevezett mezőgazdasági kulturilleté­ket ugyancsak 1925. évi július hó l.-jétől kezdődő hatállyal megszün­tethesse. * * 14 §. Jelen törvény 1925. évi július hó l.-jén lép életbe és végre­hajtásával a pénzügyminiszter biza­tik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom