Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-869. Törvényjavaslat a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáró
92 869. szám. * Melléklet a 869. számú irományhoz. Indokolás a „mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló «népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" szóló törvényjavaslathoz. Általános indokolás. A.háború előtti közoktatásügyi kormányzat az elemi iskolákkal elsősorban nemzeti célokat akart megvalósítani s ezért különösen az állami elérni iskolákat túlnyomó részt a tőlünk most elszakított területen szevezte. Nagy szerencse reánk nézve, hogy a múlt század végén a színmagyar területekre is ráterelődött a figyelem- s az állam a főváros környékén, számos városban s különösen a tanyákon állami iskolákat épített; ennek köszönhéxő, hogy mai területünkön, amelyen az egész ország népességének 41-7°/o-a lakik, az összeomlás idején az állami tanítóknak 31"2°/o-a működött. x A háború befejezése óta az elemi népoktatásügy hathatós fejlesztését a súlyos gazdasági viszonyok és az államkincstár nehéz helyzete gátolja. i Uj tanterem kevés épült, de az elszakítdtt területekről ideözönlő tanítók jelentékeny száma elhelyeztetett a meglevő iskoláknál, egy tanteremben két tanítónak foglalkoztatásával (váltakozó tanítás). Az 1923/24. tanévben az állami elemi iskoláknál az 1918. évi 3 099 tanítóval szemben 4.376, tehát 1.377 tanítóval több működött s azonkívül a nem állami elemi iskolákhoz is be lett osztva 185 állami tanító. A nem állami elemi iskoláknál öt év alatt 1.265 új állás rendszer esi ttetett, tehát az 1918. évi status (12 018) több mint 10°/o a. Ezek az új tanítói állások azonban a fennálló hiányokat csak részben szűntették meg. A nagyszámú új állással szemben a tantermek és tanítói lakások száma alig szaporodott s az öt év alatt létesült 235 új elemi iskola (amelyek közül 14 iskolátlan községekben, 150 külterületeken keletkezett) nagyobb része is ideiglenes, a legszerényebb igényeknek is alig megfelelő helyiségekben volt kénytelen működését megkezdeni. A habom előtti Magyarország népoktatási politikája folytán rendkívül súlyos örökség maradt ránk. Az alföldi nagy tanyavilágban és a dunántúli és más országrészi uradalmakban évtizedek s különösen a jelen század kezdete óta folyt ugyan az iskolák szervezése, de 1918-ig az ott szükséges 2.025 iskolából a felénél nem sokkal több, 1.253 volt megszervezve. Ha ehhez a számhoz hozzáadjuk a 150 új iskolát, kitűnik, hogy a tanyai iskola hálózatot csak 622 új iskolának, 646 tanteremnek és körülbelül ugyanannyi tanítói
