Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIV. kötet • 782-827. sz.
Irományszámok - 1922-795. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1916/17. évben utalványozott kiadásairól és előírt bevételeiről szerkesztett kimutatásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek erre vonatkozó jelentéséről
106 795. szám. Zárszámadás vizsgáló bizottság megállapítja, hogy a pénzügyi pénztáraknál az 1916/17. számadási év végén függőben maradt forgalmi előlegek kimutatásában »Pénzkészletek« cím alatt felsorolt tételek rendben vannak; »Előlegek« cím alatti tételeket nagyrészben rendezték, az elintézésre váró tételek rendezése is folyamatban van, jelesül a »Közösügyi kiadások« alcím alatt a háborús állapotból kifolyólag a bolgár királyi kormánynak és Törökországnak adott 60,853.867 K 06 f frankkölcsön ; az »Alapoknak adott előlegek« alcím alatt, a fővárosi közmunkák tanácsának kezelése alatt álló fővárosi pénzalapnak a nagykörút kiépítési költségeinek fedezésére adott 6,069.948 K előleg; az Országos telepítési alapnak adott 5,044.619 K előleg; az »Egyéb előlegek« alcím alatt a besztercei m. kir. erdőigazgatóság kezelése alatt álló »Fakereskedő rt. Kolozsvárott« felszámolás alatt álló cégnek nyújtott 1,110.265 K 48 f előleg; az Országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak adott 750.000 K-ás előlegnek esedékes részletei; a Gyümölcsértékesítő rt. részvényeiből a kincstár részére eső 360.000 K előlegügy; végül függőben van még a Törökországnak adott pénzbeli szolgáltatmány kiegyenlítése céljából a közös aktívák részére engedélyezett előlegnek a m. kir. kincstárra eső 7,137.979 K 98 f hányad. A zárszámadásvizsgáló bizottság megállapítja, hogy a pénzügyi pénztáraknál az 1916/17. számadási év végéig befolyt, de az év végéig kiegyenlítést nem nyert általános idegen pénzek szerepeltek : a) Pénzintézetektől nyert kölcsönök .... 1.807,574.746 K 41 f b) Egyéb idegen pénzek . 211,442.045 » 49 » Összesen . . 2.019,016.791 K 90 f A kimutatásban felsorolt tételek túlnyomórészben rendezettek, a hátralékosok elrendezése folyamatban van. A m. kir. legfelsőbb állami számvevőszéknek a zárszámadások kiegészítő szerves részét képező állami leltárt, jövedelmi és vagyonmérleget, pénztári mérleget, továbbá az államadósságok kimutatását, végül az állami üzemek, intézetek működésének eredményeiről szóló jelentését nem volt módjában megszerkeszteni ós a törvényhozás elé terjeszteni, mert az ország legnagyobb részének megszállásával az elveszített területeken elkallódtak azok a könyvek és nyilvántartások, amelyeket az ottan működött hivatalok az államvagyon nyilvántartása céljából vezettek, de ettől a körülménytől eltekintve is, a korona folytonos romlása miatt nem lehetett volna tárgyilagos, hű értékelést eszközölni. Az állami leltárnak pontos felvétele felette sürgős s épen e miatt a legfőbb állami számvevőszék jelentése szerint serényen dolgoznak az állami leltár és az azzal kapcsolatos kimutatások elkészítésén. A zárszámadás vizsgáló bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a m. kir. legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának 1916—17. költségvetési évéről szerkesztett kimutatásokat és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni sa kormánynak a felmentvényt megadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a zárszámadásvizsgáló bizottságnak 1925. évi április hó 2-án tartott üléséből, Paupera Ferenc s. k., Nánássy Andor s. &., ( a sárszémaaásvizsgáló bizottság elnöke. a mrszámadásvizsgáU bigottsäg előadója.
