Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-751. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőházáról

432 751. szám. a kormánnyal szemben utólag függőségi vagy érdekeltségi kapcsolatba került felsőházi képviselőjüket mással válthassák fel. Különösen szükség van természetesen arra, hogy az érdekeltségi és közbenjárási összeférhetetlenség szabályai a törvényhozás tisztaságának megóvása érdekében az új felsőház tagjaira is megállapítást nyerjenek. Ha azt akarjuk, hogy a felsőházban valóban az egyes társadalmi osztályok és különféle élethivatások érdekeikből kialakuló egyetemes nemzeti érdek és a tiszta szaktudás érvényesülj ön, intézményesen kell kirekeszteni a nemzeti akarat kialakulását zavaró minden körülményt. A javaslat a kérdés részletes szabályozását külön törvényre tartja fenn. Ennek oka egyrészt, hogy a felsőházi tagokra nem lehet az 1901 : XXIV. törvénycikk szabályait egyszerűen átmásolni, másrészt maga az 1901 : XXIVtörvénycikk is reformra szorul. A 40. §-hoz. E §. lényegileg az 1885 : VII. t.-c. 20. §-ának felel meg. A 41. §-hoz. Minthogy a trianoni békeszerződós rendelkezései következtében Magyarország eddigi törvényhatóságainak területein oly változások történtek, hogy számos törvényhatóság csonka területtel maradt Magyarország része, szabályozni kell azt a kérdést, hogy ezek a törvényhatóságok mennyiben lesznek jogosultak felsőházi tagokat választani. A javaslat arra az álláspontra helyezkedik, hogy az 1923 : XXXV. törvénycikk alapján közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéket az egyesítés tartama alatt a felsőházi tagok választása tekintetében egy vármegyének kell tekinteni. Hogy a 18. §. alkalmazása szempontjából annak eldöntésénél, hogy egy törvényhatóság az országgyűlés másik házába hány képviselőt választ, a több törvényhatóság területére kiterjedő (ú. n. közös) képviselőválasztókerületeket miképen kell számítani, azt a 41. §. második bekezdése állapítja meg. A 42. §-hoz. E §. bővebb indokolást nem igényel, A 43. §-hoz. Ez a §. a felsőház működésének kezdő időpontját állapítja meg. Minthogy a főrendiházra vonatkozó jogszabályok a mai nap is érvényben vannak, csak a nemzetgyűlés működése idején nem nyertek alkalmazást, a javavaslat kifejezetten kimondja, hogy a főrendiház a felsőház működésének megkezdésével megszűnik; a főrendiházra ós annak tagjaira vonatkozó törvényeknek és gyakorlatnak azok a rendelkezései azonban, amelyek a jelen javaslattal nem ellenkeznek, a felsőháznak és annak tagjaira nézve természetesen irányadók maradnak. Ez áll különösen a főrendiház tagjainak működését védő büntető és mentelmi szabályokra nézve. A 44. ^-hoz. Ugyanabban az időpontban, mikor az országgyűlés főrendiháza helyébe lépő felsőház működését megkezdi, természetesen a nemzetgyűlés is megszűnik és a nemzetgyűlés tagjai, akik az erre vonatkozó szabályok (2.200/1922. M. E. sz. rendelet 100. §-a) értelmében öt évre nyerték megbízásukat, mint az országgyűlés képviselőháza az erre vonatkozó szabályok értelmében folytatják működésüket. A nemzetgyűlés megszűnésével ismét az országgyűlésre vonatkozó szabályok nyernek alkalmazást, mégis azokkal az eltérésekkel, amelyeket a 45. §. megállapít. A 45. §-hoz. A kormányzó jogkörét a nemzetgyűléssel szemben aja 1920 : I. ós XVII. törvénycikkek állapítják meg.-A kormányzót az országgyűléssel szemben ugyanez a jogkör fogja megilletni, tehát a kormányzóság tartama alatt ebben a tekintetben az országgyűlés hatásköre szélesebb körű lesz, "mint amilyen az országgyűlést rendes körülmények között általában