Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.
Irományszámok - 1922-751. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőházáról
416 751". szám. való részvételre (1608 : k, u. I. t.-c. 4—7. : §.) A javadalomba beiktatás természetesen csak azoknak a katholikus egyháznagyoknák felsőházi tagságához szükséges, akiknek van javadalmuk. A 175 ezer főt számláló gör. katholikus lakosságból 163 ezer magyar anyanyelvű és 140 ezer a hajdudorögi egyházmegye keretébe tartozik. így a hajdudorögi magyar szertartású gör. kath. püspök az egész gör. katholikus lakosságot fogja képviselni. Az 51 ezer főnyi görögkeleti egyházból a felsőházba egyedül bejutó budai püspök ennek az egyháznak nem csupán a szerb, hanem a magyar és oláh anyanyelvű hívőit is hivatva lesz képviselni mindaddig, míg az egyház az új határokat és a nemzetiségi megoszlást figyelembe vevő szervezetet nyer. Ez egyház híveinek anyanyelvi megoszlása a következő: magyar 11, Oláh 18, szerb 17 és egyéb (orosz, bolgár, stb.) 5 ezer. A magyar unitárius egyház lélekszámban nagyon megfogyatkozott (6224) és eddigi főtisztviselői az elszakított területen székelnek ugyan, minthogy azonban ennek az egyháznak ma már a csonkaország területén önálló kerületben egységes szervezete van, nincs akadálya annak, hogy ezen kerület rangidőst) elnöke — a püspöki vikárius vagy a főgondnoki hatáskörrel felruházott köri felügyelő gondnok — az egyház történelmi jogát a felsőházban átmenetileg képviselje. Az izraeliták képviseletét az 1885. évi reform alkalmával a főrendiház azzal az indokolással hagyta ki, hogy nekik nincs oly országosan elismert elöljárójuk, mint a többi felekezeteknek, akik jogosulva volnának a felekezetet a főrendiházban képviselni. Minthogy a miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány a kinevezéseknél kellő tekintettel lesz az izraelita állampolgárokra, a határozathoz a képviselőház is hozzájárult. A 473.310 főnyi zsidóságnak még ma sincs egységes országos szervezete, nincsenek olyan elöljáróik, akik a zsidóság egyetemét hivatottak lennének képviselni. Ma is különféle ritusú (ortodox, neológ, stb.), egymással össze nem függő hitközségekben élnek. Ilyen körülmények közt nem marad más mód, minthogy az izraeliták az eddigi gyakorlatnak megfelelően ezután is az államfő által a felsőházba történő kinevezéseknél vétessenek figyelembe ép úgy, mint ahogy az az országos törvényes szervezet hiányában bizonyos fontos élethivatások űzőire (orvosok, ipari munkásság stb.) is történni fog. (23- §•) Ass 5. §-hoz. A javaslat figyelemmel kívánt lenni arra az eshetőségre^ hogy területvisszacsatolással visszakerül s újból fel fog éledni olyan régibb poigári vagy egyházi méltóság vagy hivatal, amely eddig főrendiházi tagságra jogosított, amely azonban a javaslat rendelkezései értelmében ez időszerint nem adna felsőházi tagsági jogot. Ily eshetőségre a javaslat akként rendelkezik, hogy az ilyen méltóság vagy hivatal viselője újabb törvényhozási rendelkezés nélkül is a felsőház tagjává lesz. Ezt az álláspontot igazolja az, hogy a javaslat nem kívánja azoknak a méltóságoknak és hivataloknak a körét szükség nélkül csorbítani, amelyek eddig főrendiházi tagságra alapul "szolgáltak s amelyek az új felsőház tekintélyének is emelésére szolgálhatnak. Az 1885 : VII. t.-c. 7. §-ában kifejezett azt az elvet, amely szerint újonnan szervezett méltóság vagy hivatal csak külön törvényi rendelkezés esetén ad felsőházi tagságra jogot, mint magától értetődőt, a javaslat nem ismétli meg. A 6. §-hoz. A javaslatnak tulajdonkópeni lényegesebb elvi jelentőségű
