Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-663. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

20 663. szám. hoz azonban, amelynek időtartama a tárgyalás tartamát túlhaladja, a tárgyalás befejezésével a bíróság a mentelmi jog felfüggesztését kérni tartozik, s addig a szabadságvesztés büntetés további végrehajtása felfüggesztendő. Az 1896. évi XXXIII. t.-c. 296. §-a az elnök feladatává teszi »mind a rendnek, mind a tárgyalás méltóságának fentartását.« Megadja a jogot egyúttal az elnöknek, hogy a hallgatóság köréből azt: »aki rendeletének ellenszegül, vagy a rendet ismételve, vagy súlyosabban megzavarja . . . azonnal letartóztathatja s 8 napig terjedhető elzárással büntetheti.« A bíróság tekintélyének megóvása, annak mindennemű befolyástól való mentesítése, a bírósági tárgyalások zavartalan lefolytathatása kétségtelenül országos érdek. Aki tehát ez ellen vét, aki a tárgyalás rendes menetét súlyosabban megzavarja, az ellenében à tárgyalás elnöke mindazokat a rendszabályokat alkalmazhatja, a tárgyalás időtartama alatt a mentelmi jogra való tekintet nélkül, amelyeket a hivatkozott törvény számára biztosít. A mentelmi jog nem akadályozhatja meg az elnököt az azonnali hatályú, rendel kezesek foganatosításában, ha alkalmaztatásukat a tárgyalás zavartalan lefolyásának biztosítására szükségesnek találja. A mentelmi jog nem szolgálhat salvias conductus gyanánt bűncselekmények avagy általában törvényellenes cselekedetek elkövetésére, nem adhat módot bírósági tárgyalások megzavarására, ellenkezőleg fokozott mértékben kötelezi a törvényhozás tagját a törvén}?ek és törvényes rendelkezések tiszteletben tartására. A mentelmi bizottság nem bocsátkozhatott annak elbírálásába, vájjon az alkalmazott rendbüntetés mérve helyes volt-e, mert ennek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, a jelen esetben tehát csak annak a vizsgálatába bocsátkozott, vájjon Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő személyes szabadságának a korlátozása nem terjedt-e a főtárgyalás időtartamán túl, mely esetben mentelmi joga tényleg sérelmet szenvedett volna. E tekintetben azonban elfogadta Schadl Ernő tanácselnök vallomását, aki erre vonatkozólag előadta, hogy a főtárgyalás befejezése után haladéktalanul megadta írásba foglalt rendelkezését a letartóztatás megszüntetése tárgyában. A mentelmi bizottság tehát az előadottak alapján, hangsúlyozásával annak, hogy a rendbüntetés foganatosítása sem a nemzetgyűlés tanácskozási szabadságát nem befolyásolta, sem pedig épségét nem sértette, annak egyidejű bejelentése mellett, hogy határozata ellen Rassay Károly, Horváth Zoltán és Györki Imre kisebbségi véleményt terjesztettek elő, javasolja a tisztelt Nemzetgyűlésnek, mondja ki, hogy Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga e/^ ügyből kifolyólag meg nem sértetett, Vs a vonatkozó bejelentések felett térjen napirend ^ Kelt Budapesten, a nemzetgyűlés mentelmi bizottságának 1925. évi február hó 11-én tartott üléséből. Fáy Gyula s. &., a mentelmi bizottság elnöke. Rubinek István s, h, a mentelmi bizottság előadója.