Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-750. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

750. szám. 277 viseleti rendszer szerint — huszonöt képviselőt és ugyannyi pótképviselőt választ, még pedig az I. választókerület hatot-hatot, a II. választókerület kilencet-kilencet, a III. választókerület tízet-tízet. (4) A Budapest-környéki választókerület — ugyancsak arányos képviseleti rendszer szerint — öt képviselőt és öt pótképviselőt választ. (5) A többi választókerület mindenike egy-egy képviselőt választ. 13. §. (1) A szavazás községenkint (szavazókörönkint), még pedig Budapest székesfővárosban és a Budapestkörnyéki kerületben az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással titkosan, a többi törvényhatósági városban, valamint a Borsod vármegyei ózdi választókerületben, a Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyei dorogi és tatabányai választókerületben, — továbbá a Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyei salgótarjáni, végül a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei pilisvörösvári választókerületben az általános többségi rendszer szerint titkosan, egyebütt — ugyancsak az általános többségi rendszer szerint — nyilvánosan történik. (2) Rendszerint minden község (város) egy szavazókört alkot, azokban a községekben (városokban) azonban, ahol az összeírt választók száma az ezret jelentékenyen meghaladj a, a belügyminiszter a szükséghez képest több szavazókör létesítését elrendelheti. (3) A belügyminiszter által megállapított számú szavazókörök beosztása és a beosztás esetleges megváltoztatása a község (város) feladata.- E végből köteles a községi elöljáróság (városi tanács) a belügyminiszter rendeletének vétele után haladéktalanul a község (város) területén — utcák, terek, esetleg házszámok (puszták, tanyák, lakott helyek) szerint elhatárolva — a megállapított számú szavazókört megalakítani. (4) A szavazókörök beosztását csak különösen fontos okból lehet megváltoztatni, és az ilyen változtatás csak a következő országgyűlési kép viselő választási időszakban lép hatályba. 14. §. A szavazás kötelező. Negyedik fejezet. A központi választmány és az összeíró küldöttségek. 1. A központi választmány. 15. §. (1) A választók névjegyzékének elkészítése és óvenkinti kiigazítása, úgyszintén a képviselőválasztások előkészítése végett minden törvényhatóságban, továbbá minden olyan rendezett tanácsú városban, amely külön választókerületet alkot, vagy amely több rendezett tanácsú városból alakított választókerület székhelye, központi választmányt kell alakítani. (2) Olyan választókerületben, amely kivételesen két vármegyei vagy városi törvényhatóság területéből alakul, a központi választmány tennivalóit a választási székhely szerint illetékes központi választmány látja el. 16. §. (1) A központi választmány az elnökből, továbbá a törvényhatósági bizottságnak; illetőleg rendezett tanácsú város képviselőtestületének közgyűlése által választott tagokból áll. (2) A központi választmány elnöke törvényhatóságban a törvényhatóság első tisztviselője, rendezett tanácsú városban a polgármester, több rendezett tanácsú városból alakított választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló város polgármestere, vagy ezek törvényes helyettesei. (3) A központi választmány jegyzőjét vagy helyettesét évenkint az elnök rendeli ki a törvényhatóságnak, a rendezett tanácsú városnak, több rendezett tanácsú városból alakított