Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-744. A pénzügyi bizottság jelentése "az 1924/25. évi állami költségvetésről" szóló 707. számú törvényjavaslat tárgyában

^^•^^™ 250 744. szám. hagyott állami ingatlan-eladások, va­lamint a tulajdonjog fenntartása mel­lett eszközölt ingatlan-hasznosítások. (2) Jóváhagyatnak továbbá a hon­védelmi miniszternek azok az intéz­kedései, amelyekkel a honvédelmi tárca kezelése alatt álló ingatlanok­ból vitézi telkek céljaira összesen 523 kat. holdat és 138 négyszögölet tevő területet átengedett, illetőleg felaján­lott. (3) Felhatalmaztatik a pénzügy­miniszter, hogy a vitézi telkek szük­séges ós hasznos beruházási céljaira a vitézi szék hozzájárulásával igénybe­vehető és biztosítható kölcsön nyúj­tására a vitézi telekről szóló 6.650. 1920. M. E. számú rendelet 3. §-ának második bekezdésében említett szö­vetkezeteken felül más pénzintézete­ket is rendelettel kijelölhessen. 9. §. Felhatalmaztatik a kormány, hogy az 1924 : VI. ós X. t.-c.-ek szerinti kényszerkölcsönből ós a va­gyonváltság hátralékokból befolyó összegeket, valamint az állami gabona­akció felszámolása során megmaradó felesleget, végül az 1924 : I. t.-c. alapján az állam folyó bevételeiből nem fedezhető kiadások biztosítására felvett összegekből fennmaradt ösz­szegeket olyan kiadásokra fordít­hassa, amelyekkel akár az állami költ­ségvetést tehermentesíteni, akár pedig a több term élés kérdését elősegíteni lehet. Ilyenek különösen az állam­vasutaknak és esetleg más állami üze­meknek beruházásai, forgótőkeszük­sóglete, tanyai iskolák létesítése, kór­házak karba helyezése, a csendőrség elhelyezésének biztosítása, tenyész­apaállatok minőségének javítása, gaz­daságilag használhatatlan területek­nek használhatóvá tétele, ármentesítő társulatoknak kölcsönben való része­sítése, stb. A fentemlített összegek alapszerűen kezelendők és aszerint számolandók el. • 10. §. (1) Az 1921: XXVI t.-c. 7. §-ának negyedik és ötödik bekezdé­sében, valamint az 1923 : VIII. «t.-c, 14. §-ában foglalt rendelkezések ha­tályon kívül helyeztetnek és felhatal­maztatik a pénzügyminiszter, hogy a volt Osztrák Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyeg­zése alkalmával államkölcsönként visszatartott összegekről kiállított pénztári elismervényeket, azok név­értéke erejéig az 1924: VI. t.-c. alapi­ján kibocsátandó, 1924. évi július hó l.-jótől kezdődőleg utólagosan évi 5°/o-kal kamatozó járadékkölcsön-köt­vényekre kicserélhesse, illetőleg a köt­vénnyel ki nem egyenlíthető maradék vagy tört összegeket az elismervények tulajdonosainak köztartozásaira el­számoltathassa, esetleg névértékben készpénzben visszafizethesse. (2) A pénztári elismervények ki­cserélésére, elszámolására, illetőleg visszafizetésére vonatkozó feltételeket a pénzügyminiszter rendeleti úton, állapítja meg. 11. §. Az 1921 : XV. t.-c. 39. és 40. §-a kiegészíttetik azzal, hogy amennyiben az 1921 : XV. t.-c. III. fejezete alapján természetben be­szolgáltatott érték visszautalásának szüksége forog fenn és a természet­ben beszolgáltatott és visszautalandó külföldi értékpapír (1921 : XV. t.-c. 31. §. I. 2.) már értékesíttetett/úgy a visszautalást az államkincstár az értékesítésből befolyt ellenérték visszautalásával is foganatosíthatja. 12. §. (1) Felhatalmaztatik a pénz­ügyminiszter, hogy az igazságügy­miniszterrel egyetértve az 1924 : IV. t.-c. alapján a mérlegvalódiság helyreállításának tárgyában kiadandó rendeletével kapcsolatban, mind a már meglevő, mind a jövőre alakuló részvénytársaságok és szövetkezetek részvényeinek, illetőleg üzletrészei­nek legkisebb névértékét, valamint a jövőre alakuló részvénytársaságok­nak legkisebb alaptőkéjét rendeleti úton meghatározza és az ennek foly­tán szükségessé váló rendelkezéseket megállapítsa. (2) Utasíttatik egyúttal az igazság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom