Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-661. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyújtott 568. számú törvényjavaslat tárgyában

12 661. szám. pítványok perbeli képviseletére ren­delt hivatalnál kell, a többi időt pedig kir, bíróságnál, kir. ügyészség­nél, ügyvédnél, a kir. kincstár és a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál, kir. közjegyzőnél, az igazságügyminisztérium fogalmazó szakában vagy a következő bekez­désben meghatározott korlátozással az ott említett helyeken is, lehet tölteni. Aki a iogtudori oklevél megszer­zése után valamely külön bíróságnál, a» m. kir. közigazgatási bíróságnál, pénzügyi vagy más közigazgatási hatóságnál fogalmazó szakban szol­gált, vagy olyan nagyobb gyári vagy közlekedési vállalatnál vagy pénzin­tézetnél volt "alkalmazva, ahol a joggyakorlat szempontjából értékes ismereteket szerezhetett, annak jog­gyakorlati idejébe összesen egy év tartamáig e szolgálatának vagy al­kalmazásának idejét is be kell számí­tani. Ha a bírósági joggyakornok a kir. ítélőtábla elnökének engedelmé­vel tölti joggyakorlati idejét vala­mely gyári vagy közlekedési válla­latnál vagy pénzintézetnél, vagy ha az, aki joggyakorlati idejének egy részét ily vállalatnál vagy pénzinté­zetnél kívánja eltölteni, itt nyert alkalmazását az ennek helye szerint illetékes ügyvédi kamarának előzetes hozzájárulásával foglalja el, az ily alkalmazásban töltött időt egy óv tartamáig minden esetben be kell számítani. 43. §. A háború ideje alatt telje­sített katonai szolgálat vagy ezzel •egy tekintet alá eső állapot tartamá­nak a joggyakorlat, a jogtanári mű­ködés és a közjegyzőhelyettesi műkö­déshez szükséges gyakorlat idejébe beszámítását az igazságügyin iniszter rendelettel szabályozza. 44. §. Az egységes bírói és ügy­védi vizsgára jelentkező kérheti, hogy az egységes bírói és ügyvédi vizsgát megosztva, két részben te-'. liesse le. A megosztott vizsga rész* letes szabályait az igazságügyminisz­ter állapítja, meg.. IV. Vegyes rendelkezésed. Az ügyvéd helyettesítése. 45. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 97. £-a és az 1914 : XXXV. t.-c. 2. §-a ha­tálját veszti; mihezkópest az ügy­védjelölt helyettesítő jogköre tekinte­tében az 1874 : XXXIV. t.-c. 16. §-a társasbíróság előtti képviseletre is irányadó. Perenkívüli eskü. 46. §. Ha valakinek abból a cél­ból, hogy akár ő maga, akár más személy külföldön valamely jogát érvényesítse vagy megóvja, vagy valamely jogi kedvezményt szerez­zen, esküt vagy eskü helyett ünne­pélyes fogadást kell letennie, az ilyen perenkívüli esküt (fogadást) a járás­bíróság előtt teheti le. Az eskü (fogadás) letételénél köve­tendő eljárást az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. Az é § értelmében letett esküt (fogadást) az 1878 : V. t.-c. (Btk.) XII. fejezetének alkalmazása szem­pontjából mindig olyannak kell tekin­teni, mint amelyet polgári ügyben tettek. Zárlati rendelkezések. 47. §. A volt udvari kincstári, a királyi magán- (udvartartási) és a családi alapítványi vagyonra fennálló bírói zárlat a minisztérium rendel­kezéséig fenmarad. A zárlat tekintetében szükséges bírói intézkedések a főudvarnagyi bíróság elnökének, mint egyes bírónak hatáskörébe tartoznak. A zárlatra az általános szabályo­kat kell alkalmazni. A netán szükséges részletes sza­bályokat az igazságügyminiszter ren­délettel állapítja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom