Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-707. Törvényjavaslat az 1924/25. évi állami költségvetésről

194 707. szám. 2. az udvartartás, a diplomáciai testületek, a honvédség, az állami lótenyészintézetek, kisérleti célokra tudományos intézetek által tartott, valamint a cirkuszok tulajdonában levő mének. (s) Ez a rendelkezés a jelen törvény kihirdetésének napját követő harmincegyedik napon lép életbe. Végrehajtásával a földmívelésügyi miniszter bízatik meg, aki az adó kivetésével és behajtásával kapcsolatos kérdésekben a pénzügyminiszterrel egyetértőleg jár el. 17. §. Felhatalmaztatik a népjóléti és munkaügyi miniszter, hogy a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898: XXL t.-.c-nek azokat a rendelkezéseit, amelyekre az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szótó 1924: IV. t.-c. rendelkezései nem vonatkoznak, az utóbb idézett törvénycikk hatályának tartamára rendelettel módosíthassa és kiegészíthesse. 18. §# (1) Az állami italmérési jövedékről szóló 1921: IV. t.-c. 2., 19. és 20. §-ai alapján kivetett engedély-illetékekből és szeszes ital forgalmi illetékekből, valamint az idézett törvénycikk 33* §-a alapján kiszabott megrövidített illetékekből befolyó összegek 1924. évi január hó l.-jétől kezdve annak a községnek (városnak) engedtetnek át, amelynek területén az illető kimérés:, kismértékben vagy nagyban való elárusítási, vagy szeszes ital közvetítési üzlet telephelye van. (2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az italmérési enge-' dély-illetókeknek és a szeszes ital forgalmi illetékeknek tételeit, valamint a korlátlan kimérési engedélyek • után községenként (városonként) fizetendő összilletékeknek legkisebb mérvét a mindenkori viszonyokhoz képest rendelettel állapíthassa meg. (3) Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy az italmérési engedélyek nyilvántartásának s az engedély-illetékek és szeszes ital forgalmi illetékek kivetésének, beszedésének ós könyvelésének módját rendeleti úton szabályozhassa. (4) Az előző bekezdésekben említett kérdések rendezése tekintetében a jelen törvény életbelépése előtt történt intézkedések jóváhagyatnak. 19. §. (1) Az 1920: XX. t.-c. 7. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : »A kinevezés a fizetési csoport legalsó fokozatába szól. A magasabb fizetési fokozatokba az előlépés az első és a második fizetési csoportban három évenkint, a harmadik ós a negyedik fizetési csoportban két évenkint önmagától következik be.« (2) Az előbbi bekezdésnek a magasabb fizetési fokozatokba való előlépésre vonatkozó rendelkezése a harmadik és a negyedik fizetési csoportba tartozó itélőbírákra és ügyészekre csak a jelen törvény életbelépése előtt utoljára bekövetkezett kinevezéstől, illetőleg előlépéstől kezdődő hatállyal nyer alkalmazást. (3) Ha a harmadik vagy a negyedik fizetési csoportba tartozó Ítélőbíró vagy ügyész ugyanabban a fokozatban a jelen törvény életbeléptekor már két évet meghaladó időt töltött, előlépése a magasabb fokozatba a jelen törvény életbelépésének napján következik be. 20. §. Az 1923 :

1 t.-c. 2. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának az Országos Magyar Gyűjtemény egy etem Összlétszámába felvett személyzeténél a felvételt megelőzőleg az Akadémia szolgálatában eltöltött szolgálati idő nyugellátás szempontjából az államival egyenlőnek tekintendő. 21. §. (1) A közforgalmú géperejű magán vasutak alkalmazottaik létszámát a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával megállapított mértékben, csökkenthetik. Csökkentés esetén felmondásnak 1914 : XVII. t.-c. 53. §-ában meghatározott ese-