Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-661. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyújtott 568. számú törvényjavaslat tárgyában

661. szám. 7 A törvényszékek előtt a polgári perrendtartás életbelépését megelőzően folyamatba- tett polgári ügyekben a további eljárásra a polgári perrendtartás életbelépése előtti jogszabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: 1. az eljárást — ideértve a határozathozatalt is — a kir. törvényszéknél egyesbíró végzi; 2. végiratnak, ellenvégiratnak, bizonyításfelvétel eredményére külön írásbeli észrevételeknek nincs helye; a felek észrevételeiket a bizonyításfelvétel befejezése után nyomban a bíró előtt szóval tehetik meg ; 3. határnap elnapolására és elhalasztására a Pp. 238—240. §-át és 242. §-ának első bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy egy határnapot kótszernél többször az ellenfél beleegyezése esetében sem lehet elnapolni vagy elhalasztani ; 4. a tárgyalás kiegészítésének elrendelése esetében a feleket pertári jegyzőkönyvi tárgyalás helyett mindig az eljáró bíró hallgatja meg ; 5. a törvényszéknek pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt indított perekben hozott ítélete ellen nincs helye fellebbezésnek, ha a per tárgyának értéke az igazságügyminiszter által rendelettel (54. §.) megállapítandó összeget nem haladja meg ; ez a korlátozás a Pp. 758. §-ában felsorolt perekben hozott ítéletekre nem terjed ki; 6. az ítélet feloldásának (1868 : LIV. t.-c. 108., 109. §.) nincs helye ; ha a fellebbviteli bíróság bizonyítás felvételét vagy a tárgyalás egyéb kiegészítését tartja szükségesnek, erről a tanács egyik bírájának vagy bírói képesítéssel bíró jegyzőjének kiküldésével, ha pedig a bizonyításfelvételnek a fellebbviteli bíróság székhelyén foganatosítása tetemes nehézségbe ütközik, megkeresés útján maga a fellebbviteli bíróság gondoskodik ; 7. a kir. ítélőtáblának ítélete ellen nincs helye további fellebbezésnek, ha a per tárgyának értéke az igazságügyminiszter által rendelettel (54. §.) megállapítandó összeget nem haladja meg; 8. szünetelő perben a jelen törvény életbelépése után új határnap kitűzését csak egy ízben lehet kérni, mihezképest, ha a felek közül a határnapon egyik sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, a per nyomban megszűntnek tekintendő. Tengerészeti ügyek. 21. §. Az 1912: LV. t.-c. 1-5. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek: Azok a perek, amelyek tengeri hajókra vagy a tengeri hajózásra vonatkozó ügyletekből vagy a tengeri magánjogban szabályozott jogviszonyokból származnak, amennyiben a következő bekezdés szerint a budapesti központi kir. járásbíróság hatáskörébe utasítva nincsenek, a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe tartoznak. A tengeri hajó bérletéből, személyzetének szolgálati viszonyából, valamint az utasoknak tengeri fuvarozásából keletkezett perekben, ha tárgyuk értéke a járásbíróságok hatásköre tekintetében megállapított öszszeget meg nem haladja, a budapesti központi kir. járásbíróság jár el. A tengeri hajó bérletéből, személyzetének szolgálati viszonyából, valamint a tengeri fuvarozási ügyletekből eredő perekben a budapesti bíróságok illetékességót az alperes tartózkodásának és az árú kiszolgáltatásának helye is megalapítja. II. Végrehajtási eljárási rendelkezések. 22. §. A végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX, törvénycikk (Vht.) módosítása és kiegészítése tárgyában