Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-661. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a polgári peres eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyújtott 568. számú törvényjavaslat tárgyában

2 661. szám. béli tárgyaláson hirdetnek ki, a kihirdetést követő 8 nap alatt kell teljesen írásba foglalni. A következő 12. §. a fellebbezéssel meg nem támadható ítélet írásbafoglalása tekintetében tartalmaz

1 egyszerűsítésre irányuló intézkedéseket. Az új 13* §. módot nyújt a feleknek arra, hogy megegyező nyilatkozattal az eljáró bíróság meghozandó ítéletét fellebbvitellel meg nem támadhatóvá tegyék, ezzel megnyílik a lehetősége annak, hogy az ügyek rendes bíróság előtt is ugyanolyan gyorsan jussanak jogerős eldöntéshez, mint választott bíróság esetében. A régi 8. §. így 14. §. számot, a régi 9. §. 15. §. számot kap. Az új 16. §. a fellebbezési eljárásra a törvényszéki eljárás szabályait kiterjeszti azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a felek nem írják alá, tekintettel arra, hogy a fellebbviteli eljárásban ezentúl is tanács jár el. A régi 10. §. 17. §. számot kap. Ez után a szakasz után az új 18. §. a revisio per saltum intézményét kívánja bevezetni, melynek különösen gazdasági krízisek esetében van jelentősége, ilyenkor azonos tárgyú perek nagy számmal indulnak meg és valamennyien megjárják a bírói fórumokat, míg végül a legfelsőbb bíróság meghozza azt a döntést, amelynek korábbi bekövetkezése esetében nagyszámú pert meg sem indítottak volna. -Indokoltnak vélte a bizottság, hogy mód nyujtassék arra, hogy nem vitás tényállás esetében a felek az első bíróságtól közvetlenül a felülvizsgálati bírósághoz fordulhassanak. A régi 11—16. §-ok megfelelő új számozást kapnak. A régi 17. §. most 25. §. helyébe a bizottság helyesebbnek tartotta azt a rendelkezést iktatni, amelyet az 5.360/1924. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1924. évi 151. számában kihirdetett) rendelet 5. §-a tartalmaz. Az utóbbi rendelkezés azért helyesebb, mert csak a tulajdonjog bejegyezésével válik kétségtelenné, hogy az árverési vevő véglegesen az ingatlan tulajdonosa lett és mert a vételár-hátralék megfizetését más tény (pl. jelzálogos terheknek a hitelező beleegyezésével való • átvállalása) is pótolhatja. A javaslat 18. és 19. §-a helyébe a bizottság az új számozás szerinti 26. §-t iktatta. Ez a szakasz megrövidíti azt az időt, amelyen belül felterjesztendő a földmívelésügyi miniszterhez az árverési jegyzőkönyv és iratok, de egyszersmind megrövidíti azt az időt is, amelyen belül a földmívelésügyi miniszternek az elővásárlási jog kérdésében nyilatkoznia kell s ami a leglényegesebb, intézkedik aziránt, hogy az elővásárlási jog gyakorlására hivatott köteles az árverési vételárat a nyilatkozatnak az iktatóhivatalba érkezésétől számított 30 napon belül befizetni. A nyilatkozat vagy befizetés határidejének elmulasztása esetében az állam elővásárlási joga megszűnik. A mezőgazdasági hitelviszonyok javítása végett kívánatosnak találta a bizottság az említett határidőket megrövidíteni. A bizottság a gazdasági albizottságközbe ve tett eljárását teljesen mellőzhetőnek és a földmívelésügyi miniszter nyilatkozatára szánt határidőt 30 napban megállapíthatónak tartotta, az árverési vételár fizetésére pedig további 30 napot elegendőnek tart, mert a gazdasági albizottság ós a földmívelésügyi miniszter már az árverés kitűzéséről is értesítést kapnak és így a döntéshez és a fizetéshez szükséges előkészületek kellő időben megtörténhetnek. A régi 20—33. §-ok megfelelően átszámozhattak. A régi 33. §. most 40. §-al jelölt paragrafus után új 41. §-t fogadott el az igazságügyi bizottság, amely az igazságügy miniszternek felhatalmazást ad, hogy a királyi közjegyzők és közjegyzői kamarák régi iratainak ós kezelési könyveinek megőrzését, illetőleg kiselejtezését rendelettel szabályozhassa. Szükségesnek találta ezt a bizottság azért, hogy már a közjegyzői rendtartás reformja előtt lehetővé