Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-703. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

114 703. szám. 703. szám. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség 1.038/1925. f. ü. szám alatt Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. ügyészség gr. Bethlen István m. kir. miniszterelnök felhatalmazására a »Képszava« politikai napilap ellen sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt eljárást indított. A budapesti kir. törvényszék B. XI. 25/1925. szám alatti megkeresése szerint a »Népszava« című politikai napilap 1924. évi, november hó 21. napján kiadott számában »Ki a tetemnózőbe« felirat alatt közzétett vezércikk a következő tényállításokat tartalmazza: »Egy tisztviselő vesztegetési ügyében maga elfárad a rendőrségre, ott más minisztertársaival egyetemben, formális alkudozást folytat Esküdt Lajossal, aki egyúttal tettestársát, Tömöri Angélát is képviseli.« »Beleavatkozik az igazságszolgáltatás menetébe és nem bízza az ügy kinyomozását egy közömbös rendőrfogalmazóra, hogy ez majd fölveszi a jegyzőkönyvet és átteszi az ügyészséghez.« »Ha előzően ebben az ügyben a kedves papa nem tárgyal a megvesztegetett Esküdt Lajossal és minisztertársaival a rendőrfőnök szobájában. És ha pont ebben az ügyben nem vesztek volna el akták. És ha pont ebben az ügyben csak megvesztegetett van, a megvesztegetők pedig nem állíttatnak bíróság elé.« Ugyanezen időszaki lap 1924. évi november 22. napján kiadott számában »Némaság a felelet« felirat alatt megjelent közlemény egész tartalma a rágalmazás vétségének jelenségeit tünteti fel. Mindkét cikk aláírás nélkül jelent meg, azok szerzőit Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, felelős szerkesztő, a budapesti m. kir. államrendőrség jelentése szerint, csak a bíróságnál hajlandó megnevezni, így a cikkekért sajtójogilag ő, mint felelős szerkesztő válott felelőssé.