Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-611. Törvényjavaslat az Osztrák Köztársasággal 1924. évi november hó 8-án kötött adóügyi szerződések becikkelyezéséről

408 6Ü. szám. tartozik halálesetre szóló illeték alá, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt. Ez a szabály felel meg legjobban a magyar illetéktörvényben felvett annak az általános szabálynak, mely szerint a magyar állampolgárnak összes ingó vagyona a magyar állam területén esik öröklési illeték alá. A szerződés azonban ezzel az általános szabállyal szemben azt a megszorítást tartalmazza, hogy olyan esetekben, midőn az örökhagyónak halálakor a másik államban lakóhelye, vagy ilyennek hiányában állandó tartózkodási helye volt, úgy az itt (a másik) államban taHlható hagyatéki vagyon ebben az államban vonandó halálesetre szóló illeték alá. Az örökhagyó lakóhelye szerint meghatározott államnak tehát biztosítva van az a joga, hogy á területén található hagyatéki vagyont saját törvényei szerint öröklési illeték alá vonhassa. Ennyiben tehát a szerződés lényegesen közeledik a lakóhely szerinti szubjektív adóztatás alapelvéhez. A szerződés egyebekben megjelöli, hogy a különböző ingó vagyontárgyak, mely államban levőknek tekintendők, hogy a hagyományok, továbbá a hagyatéki adósságok és terhek mely vagyontárgyak terhére veendők számba. Budapest, 1925. évi január hó 21-ón. Dr. Bud János s. k., m. hir. pénzügyminiszter.