Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-611. Törvényjavaslat az Osztrák Köztársasággal 1924. évi november hó 8-án kötött adóügyi szerződések becikkelyezéséről

388 611. szám. polgára, akkor a két állam mindegyikében az adóalap fele összege után vonandó adó alá. Olyan személyekre vonatkozólag, akiknek a szerződő államokon kívül még további lakóhelyük van, a két állam pénzügyminiszterei esetről-esetre külön megállapodást fognak létesíteni. (4) A jelen szerződós értelmében lakóhelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol valakinek olyan körülmények között van lakása, amelyekből a lakás megtartásának szándékára lehet következtetni. 2. Cikk. Ingatlanok, jelzálogos követelések, valamint az ezekből eredő jövedelem csakis abban az államban vonandók egyenes adók alá, amelyben az ingatlan fekszik. 3. Cikk. (1) Haszonhajtó vállalatok (haszonhajtó foglalkozások), valamint az ezekből eredő jövedelem csakis abban az államban vonandók egyenes adók alá, amelyben a vállalat (foglalkozás) folytatására szolgáló üzlettelep van. (2) Üzlettelepeknek tekintendők: az üzletvezetősóg, fiókok, gyártási helyek, bevásárlási és eladási telepek, lerakatok, irodák és egyéb az üzleti működés folytatására maga a vállalkozó, ennek üzletrészese, cégvezetője vagy más állandó meghízottja által fenntartott üzleti berendezések. (3) Ha egy ós ugyanazon vállalatnak mindkét állam területén vannak üzlettelepei, úgy az egyenes adók mindegyik állam területén csakis a belföldi üzlettelepeken folytatott üzlet mérvéhez képest állapítandók meg. Abban az államban, amelyben a vállalatnak székhelye van, az adóztatás az összjövedelem legkisebb hányada után eszközlendő. A két állam pénzügyminiszterei megállapodást fognak létesíteni az ilyen vállalatok jövedelkeinem der beiden Vertragsstaaten die Staatsangehörigkeit, so wird er in jedem der beiden Staaten mit der Hälfte der Besteuerungsgrundlage zur Steuer herangezogen. Bei Personen, die ausserhald der Vertragsstaaten noch einen weiteren Wohnsitz haben, bleibt besondere Vereinbarung der Finanzminister der beiden Staaten von Fall zu Fall vorbehalten. (4) Einen Wohnsitz im Sinne dieses Vertrages hat jemand dort, wo er eine Wohnung unter Umständen innehat, die auf die Absicht der Beibehaltung einer solchen schliessen lassen. Artikel 2. Liegenschaften, Hypothekarforderungen, sowie das Einkommen daraus sollen nur in dem Staate zu den direkten Steuern herangezogen werden, in welchem si h die Liegenschaft befindet. Artikel 3. (1) Erwerbsunternehmungen (Erwerbsbeschäftigungen), sowie das Einkommen daraus sollen nur in dem Staate zu den direkten Steuern herangezogen werden, in welchem eine Betriebsstätte zur Ausübung der Unternehmung (Beschäftigung) unterhalten wird. (2) Als Betriebsstätten gelten die Geschäftsleitung, Zweigniederlassungen, Fabrikationsstätten, Ein- und Verkaufsstellen, Niederlagen, Kontore und sonstige zur Ausübung des Gewerbes durch den Unternehmer selbst, dessen Geschäftsteilhaber, Prokuristen und andere ständige Vertreter unterhaltene Geschäftseinrichtungen. (3) Befinden sich Betriebstätten desselben gewerblichen Unternehmens m beiden Gebieten, so soll die Heranziehung zu den direkten Steuern in jedem Gebiete nur nach Massgabe des von den inländischen Betriebsstätten aus stattfindenden Betriebes erfolgen Dem Staate, in dem sich dor Sitz des Unternehmens befindet, steht die Besteuerung eines Mindestanteiles am Gesamtgewinne zu. Die Finanzminister der beiden Staaten