Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-594. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter jelentése a Községi és Körorvosok Országos Nyugdíjintézetének megszüntetése ügyében

594. szám. 367 594. szám. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter jelentése a Községi és Körorvosok Országos Nyugdíjintézetének megszüntetése ügyében. Tisztelt Nemzetgyűlés! A közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XIV. törvénycikk részletes módosítását kimondó 1908 : XXXVIII. törvénycikk 26. §-a utasította a belügyminisztert arra, hogy a községi ós körorvosok részére országos nyugdíjintézetet létesítsen és ezt az országgyűlésnek jelentse. A belügyminiszter ennek a törvényes kötelezettségnek a 147.000/1913. B. M. számú szabályrendelet kiadásával tett eleget. A szabályrendelettel a belügyminiszter országos nyugdíjalapot létesített, amely részben a községi (kör) orvosok által fizetett járulókokból, részben az államkincstár hozzájárulásából gondoskodott a megállapított ellátások fedezetéről. Az alap működése kezdettől fogva bizonyos nehézségekkel járt. Államszámviteli rendszerünknek az alapokra vonatkozó bonyolult könyvelési rendszere felesleges munkát okozott, az ellátások megállapítása késedelmésen törtónt és e mellett az alap tőkeereje is annyira gyenge volt, hogy pl. még az 1921—22. köitségvetési év végén is az alap vagyona mindössze 4,054.424 koronára rúgott, saját bevételei pedig alig voltak, amennyiben az 1923. évi július hó l-e előtti állapot szerint a községi (kör) orvosok is rendkívül csekély törzsfizetést kaptak, amelyhez járult a különböző pótlékok szövedéke, nyugdíj járulókot azonban csak a törzsfizetés után voltak kötelesek fizetni. Mindezek a körülmények kiérlelték hivatali elődeimben azt a meggyőződóst, hogy úgy a közigazgatás egyszerűsítése, az eljárás gyorsítása, mint az államkincstár és a községi (kör) orvosok érdekei szempontjából legelőnyösebb megoldás lenne az, ha az Országos Nyugdíjalap megszüntetésével az államkincstár venné át annak jogait ós kötelességeit. A tárgyalások folyamán törvényerőre emelkedett 1923 : XXXV. törvénycikk 8. §-a azután kötelezően írta elő az egyes közszolgálati ágak számára létesített külön nyugdíjintézetek felszámolását. Tekintettel azonban arra, hogy