Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-592. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

356 592. szám. ellen használt felfolyamodás felől a beérkezéstől számított nyolc nap alatt határozni. 72. §. Vizsgálatnak rendszerint nincs helye. A kir. törvényszók tanácsa elé tartozó bűncselekmények esetében azonban vizsgálatnak ,kell megelőznie a főtárgyalást, ha a kir. ügyészség indítványozza vagy ha a bíróság a terhelt kérelme folytán vagy más okból szükségesnek találja. Az előbbi bekezdésben foglalt korlátozás nélkül vizsgálatnak van helye abban az esetben is, ha a vádat egyedül magánvádló képviseli. III. A vádirat mellőzése vagy egyszerűsítése. 73. §. Egyesbíróság elé utalt ügyekben a terheltet azonnal és közvetlenül a kir. ügyészség elé kell állítani: 1. tettenkapás esetében (Bp. 142. §•); ' 2. ha a terhelt a terhére rótt bűncselekményt az eljárás egyéb adataival egybehangzóan beismeri és a bizonyítókok rendelkezésre állanak. Ilyen ügyekben a kir. ügyészség a terheltet ügyének tárgyalása végett nyomozás nélkül vádirat mellőzésével három napon belül a kir. törvényszék elé állítja. Ily esetekben a tanuk, esetleg szakértők megidózéséről vagy elővezetéséről a kir. ügyészség gondoskodik; a főtárgyaláson a kir. ügyész vádirat felolvasása helyett élőszóval terjeszti elő a vádat. Ha a terheltnek a törvényszék elé állítása az előbbi bekezdésben meghatározott idő alatt nem törtónt meg és az előzetes letartóztatás indítványozására törvényes ok nincs, a terheltet a kir. ügyészség köteles nyomban szabadlábra helyezni. 74. §• Egyesbíróság elé utalt ügyekben a vádiratnak rendszerint csak a Bp. 255. §-ának 1. és 2. pontjában megjelölt adatokat kell tartalmaznia. Nagyobb terjedelmű vagy bonyolult ügy'ben azonban a kir. ügyészség a Bp. 255. §-a egyéb kellékeinek is megfelelő vádiratot adhat be. Ily ügyekben, ha az eljárás egyesbíró elé tartoznék, a kir. ügyészség azt is indítványozhatja, hogy a főtárgyalást a kir. törvényszék tanácsa tartsa meg; az ilyen ügyet a tanács egyesbíró elé nem utaßithatja. IV. A vádirat elleni kifogás mellőzése. 75. §. Oly ügyben, amelyben a főtárgyalást egyesbíró tartja meg, a vádirat ellen kifogásnak nincs helye. Ily ügyekben a vádló a vádiratot az egyesbírónál nyújtja be,, tekintet nélkül arra, hogy vizsgálat volt-e vagy nem. A vádiratot a főtárgyalás napjának kitűzésével egyidejűleg kell a terhelttel közölni. Jogában van a terheltnek a vádirat minden pontja ellen írásban — a Bp. 257. §. második bekezdésében meghatározott keretben — észrevételeket tenni ós a főtárgyalás megtartására hivatott egyesbíró elé terjeszteni. A Bp. 256. §-ának utolsó bekezdése nem nyer alkalmazást. Az egyesbíró akár az észrevételek alapján, akár anélkül is hivatalból — utóbbi esetben főtárgyalás kitűzésének és vádirat közlésének mellőzésével, — amennyiben szükségesnek látja, a felek meghallgatása után a Bp. 264. §-ának 1—6. pontja esetében a vádiratot a Bp. 264. §-ának rendelkezései értelmében elutasítja ós az eljárást végzéssel megszünteti; a Bp.* 262., 263. és 265. §-aiban felsorolt esetekben pedig az ott említett határozatokat hozza. Ha a vádiratot benyújtották, a fogvalépő terheltnek további fbgvatartása vagy szabadlábra helyezése felől, úgyszintén a szabadlábon volt terheltnek előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezése felől a főtárgyalás megtartására hivatott egyesbíró határoz. A Bp. 267. §-ának második bekezdésében foglalt