Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-591. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése az 1924/25. évi állami költségvetésről

308 691. szám. különösen a kisebb állásokon alkalmazottaknál aránylag nagyobbmérvű emelést eszközöljön, nehogy az új illetmények alatta maradjanak a korábban kapott készpénzbeli járandóságok és kedvezményes árú természetbeni ellátás együttes értékének. Ennek kapcsán szükségesnek tartja a bizottság rámutatni arra, hogy a^ személyi járandóságok a részletes előirányzatban általában jelentékeny emelkedést mutatnak a múlt évi költségvetéssel szemben, aminek oka főleg abban keresendő, hogy az illetményeknek ós nyugdíjaknak aranyalapon történt rendezésével kapcsolatban a kedvezményes árú természetbeni ellátás megszüntettetett, vagyis annak értékével a készpénzbeli járandóságok emeltettek fel, ezeknek összes szükséglete pedig most a »személyi járandóságok« rovatain jelentkezik, míg a kedvezményes ellátás költségei a múlt évben a személyi járandóságoktól egészen elkülönítve a »háborús utóköltsógek« költségvetési fejezetén voltak előirányozva. Ugyanekkor rá kell mutatni arra, hogy a fizetések és illetmények egész Európában Magyarországon a legalacsonyabbak és még mindig távol vannak attól, hogy összhangban legyenek úgy a nálunk, mint az egész világpiacon bekövetkezett áremelkedéssel. Közalkalmazottaink a legnagyobb nehézségekkel küzdenek a megélhetés terén s a kormánynak a jövőben egyik legfontosabb, de legnehezebb feladata lesz e kérdés rendezése. A többletnek másik oka az, hogy az 1923/24. évi költségvetési előirányzatba felvett összegeknek aranykoronára való átszámításánál 1 aranykorona 6.122 papírkoronával vétetett egyenlőnek, azért, mert ezzel a számmal számított a népszövetség által a szanálási időtartam költségvetésének összeállítására kiküldött bizottság, tényleg azonban ez a szám csak egy bizonyos időpontra vonatkoztatva (az 1923. év október havára) adhatna bizonyos képet, azóta azonban nemcsak a korona nemzetközi értékelésében, hanem a koronának belföldi vásárlóerejében is igen lényeges oltolódások állottak be. A dologi és átmeneti kiadásoknál is, ahol a múlt évi előirányzattal szemben jelentősebb többlet mutatkozik, ez elsősorban szintén erre vezetendő vissza. Egyébként a »dologi és átmeneti« kiadásoknál a szanálási programmhoz csatolt költségvetéssel szemben végeredményben jelentékeny megtakarítás mutatkozik, ami mindenesetre arra mutat, hogy á kormány a szanálás sikere érdekében a költségvetési előirányzat készítésénél, a lehető takarékosságra törekedett» Végeredményben az 1924/25. évi költségvetési előirányzat nettó számai a szanálási programmhoz mellékelt költségvetés nettó számaival szemben 13,131.180 aranykorona többletet mutatnak, ezt a többletet azonban a bevételitöbbletek— és pedig elsősorban a határvámjövedéknek és dohányjövedéknek már említett többletei* — az adózó polgárok külön megterhelése nélkül, teljes mértékben ellensúlyozzák. A költségvetés részleteire áttérve, mindenek előtt ki kell emelnünk, hogy az egész költségvetésen végig vonul a kormánynak az a törekvése, hogy a megállapított keretekhez alkalmazkodjék és azokat ne lépje túl. 'Ebből a szempontból nem tehetjük észrevétel tárgyává azt sem, hogy beruházások céljaira, a költségvetésnek állami közigazgatás részében csak 12 millió aranykoronát irányozott elő, bár kétségtelen, hogy kívánatos lenne ennél nagyobb összeget beruházások céljaira fordítani.* Reméljük azonban, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása után, ennél jelentékenyen nagyobb összegek lesznek beruházásokra fordíthatók ós hogy addig is a kormánynak módjában fog állani azokból az átmeneti természetű bevételekből, — amelyek épen speciális természetük miatt a költségvetésbe nem vétettek fel — (a kényszerkölcsönből, folyó költségvetési évben befolyó hátralékok, vagyon-