Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-573. Törvényjavaslat egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetében, valamint az ipar és kereskedelem körében a kivételes hatalom megszűnése következtében szükséges rendelkezésekről

573. szám. 299 az engedélyeseket megillető jogok, a magyar szent korona rendelkezései alól elvont rész tekintetében 1919. évi január bó 1-től kezdődő — hatálylyal — a magyar állammal szemben nem órvényesitbetők, a magyar szent korona rendelkezése alatt hagyott rész tekintetében pedig az engedélyezési feltételeket és az engedélyek alapján kötött szerződéseket 1919. évi január 1-től kezlődő hatállyal — a békeszerződés sérelme nélkül — az annak következtében változott közjogi, politikai, területi és gazdasági viszonyoknak megfelelően módosítani kell. III. fejezet. A kereskedösegédeknek és az ipari, valamint a kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyáról. 4. §. A 4—17. §-okban foglalt rendelkezések azoknak a szolgálati viszonyára irányadók, akik kereskedőnek (1875. évi XXXVII. törvénycikk 3. és. 4. §.) vagy iparosnak (1884. évi XVII. törvénycikk) vállalatában mint tisztviselők, vagy kereskedősegédek vannak alkalmazva. 5. §. A szolgálati viszony annak az időnek a lejártával, amelyre ezt kötötték, minden felmondás nélkül megszűnik. Ha a szerződés a szolgálati viszony tartamát csak az alkalmazottra vonatkozólag állapította meg, a szolgálati viszonyt az alkalmazottak részéről is határozatlan időre kötöttnek kell tekinteni. Ha a szerződés a szolgálati viszony időtartamát az alkalmazottra nézve hosszabb időben állapította meg, mint a munkaadóra nézve, az alkalmazottra nézve is csak a munkaadó tekintetében megszabott időtartam kötelező. Ha az alkalmazott a szolgálati viszonyt a munkaadó tudtával a szerződésben meghatározott időn túl folytatja, azt, ha csak a munkaadó azonnal ellen nem mond, határozatlan időre meghosszabbítottnak kell tekinteni. 6. §. Ha a felek próbaidőt kötöttek ki, annak tartama alatt a szolgálati viszonyt mindkét fél rögtöni hatállyal bármikor felmondhatja. A próbaidő tartama egy hónapnál, olyan alkalmazottal szemben pedig, aki, mint pld. a vezérigazgató, az ügyvezető igazgató, igazgató stb., vezető állásban van, három hónapnál hosszabb időben meg nem állapítható. Ha a szerződós egyenlőtlen próbaidőt állapít meg, mindkét félre nézve a rövidebb ós ha a próbaidő kikötött időtartama egy hónapnál, illetőleg három hónapnál több, mindkét félre nézve egy havi, illetőleg három havi próbaidő kötelező. A próbaidő tartama a kikötött próbaidő meghosszabbítása esetében sem lehet összesen egy, illetve három hónapnál hosszabb 7. §. Ha a szolgálati viszony időtartamát oly bizonytalan kifejezéssel jelölték meg (pl. kisegítésre, idényre stb.), amelynek alapján azt az adott esetben szabatosan megállapítani nem lehet, azt az első hónapban egy heti felmondási idővel, azután pedig a határozatlan időre kötött szolgálati viszonyra megállapított szabályok szerint (8. §.) lehet felmondani. 8. §. A határozatlan időre kötött szolgálati viszonyt csak írásban közölt felmondással lehet felbontani. A felmondás csak a hó végére szólhat. A munkaadó a határozatlan időre kötött szolgálati viszonyt, amennyiben a szerződós hosszabb felmondási idő megtartására nem kötelezi, csak a következő felmondási időknek megtartásával bonthatja fel: a) ha a szolgálati viszony nem tart még két év óta, hat hét, két évet meghaladó szolgálat után három hó; h) fontosabb teendővel megbízott alkalmazottat, illetőleg ha a szolgá38*